Szeged újra nagyot mutat: a Tóth Péter Palotától a legkisebb falvakig így épít közösséget a Szeged-Csanádi Egyházmegye (videó)

Szeged egyik legszebb megújult épületét ma már nem csak kívülről érdemes megnézni: a Tóth Péter Palotában immár két éve a Vántus István Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium működik, ahol a történelmi falak között ma is pezseg az élet, reggel hattól estig gyakorolnak a növendékek, a legfelső szintről pedig egészen elképesztő panoráma nyílik a belvárosra. Az intézmény nemcsak Szeged kulturális életébe kapcsolódott be látványosan, hanem országos, sőt határon túli beiskolázású zenei központként is fontos szerepet tölt be. Lipcsei Imre főigazgatóval közben arról is beszélgettünk, hogyan működik a 95 intézményből álló egyházi oktatási hálózat, miért keresik meg maguk a települések az egyházmegyét, és hogyan oldják meg még a legkisebb falvakban is a szakos ellátást.

Egészen közelről néztük meg, hogyan lüktet ma az élet a Tóth Péter Palotában. A Szeged365 kamerájával a belváros új ékköve elé érkeztünk, ahová immár két éve költözött be a Vántus István Katolikus Zeneművészeti Szakgimnázium, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola. Kovács István főigazgatóval beszélgettünk, aki elmondta, hogy az intézmény 2024. szeptember 1-jén kezdte meg a 21. tanévét. A középfokú zenei nevelés és oktatás egyik országos bázisintézményéről van szó, ahová nemcsak Magyarország több pontjáról, hanem a határon túlról, például Szerbiából és Székelyföldről is érkeznek diákok. Jelenleg 90 növendék tanul itt, ami a művészeti képzés sajátosságai miatt különösen speciális létszám, hiszen a főtárgyaknál valóban a mester és a tanítvány kapcsolata a legfontosabb. Az intézményben szinte minden hangszer oktatására van lehetőség, még ha oboa és fagott szak egyelőre nincs is, hárfás növendék viszont már igen, ahogy kiváló fuvolisták és zongoristák is vannak. A teljes videóért katt a képre!

A Tóth Péter Palota belülről is egészen elképesztő világot rejt. Kovács István arról is beszélt, hogy 14 közismereti tanterem és 24 főtárgyterem szolgálja a mindennapi munkát, az épület pedig négy szintes, plusz egy pinceszint is tartozik hozzá. Utóbbiban már könnyűzenei koncertet is rendeztek, itt található a büféhelyiség is. A ház tetején az egyéni hangszeres termek kaptak helyet, valamint az a bizonyos torony, az „ékszerdoboz”, ahonnan a belvárosi híd középvonalára nyílik rálátás. Az intézmény munkarendje legalább ennyire különleges: reggel 6 órától este 21 óráig nyitva vannak, a diákok már hajnalban gyakorolnak, az oktatást pedig hibrid rendszerben szervezik meg. Van, akinek délelőtt főtárgyórái vannak, másoknak közismereti óráik, hétfőn, szerdán és pénteken más a rend, mint kedden és csütörtökön, így jut mindenkinek gyakorlóhelyiség. A délutánra tett közismereti óráknál tudatosan olyan tárgyakat választottak, amelyek nem érettségi tantárgyak, este 5-6 óra tájban pedig még komplex természettudományos órát is tartanak azoknak, akik nem abból érettségiznek. A tavalyi év az első ballagást is elhozta az iskolában, az idei pedig április 30-án jön.

Miközben a Tóth Péter Palotában a zenei utánpótlás egyik legerősebb szegedi bázisa működik, a háttérben egy ennél is nagyobb rendszer dolgozik. Lipcsei Imrével, a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatóság főigazgatójával beszélgettünk, aki elmondta, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye jelenleg 95 intézményt tart fenn, ezek 34 központhoz tartoznak. Bölcsődék, óvodák, általános iskolák és középiskolák működnek ebben a rendszerben, méghozzá nemcsak nagyobb városokban, mint Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó, Békéscsaba, Gyula vagy Orosháza, hanem olyan apró településeken is, mint Végegyháza, Nagytőke vagy Tarhos, ahol sokszor még 600-an sem élnek. Lipcsei Imre hangsúlyozta, hogy ilyenkor nem az egyházmegye megy oda erővel intézményeket átvenni, hanem a polgármesterek és az iskolavezetők keresik meg a püspököt. Ennek oka nagyon is kézzelfogható: ha egy településen nincs óvoda vagy legalább alsó tagozat, a családok könnyen elindulnak a nagyobb városok felé, viszik a gyerekeiket, majd sokszor már vissza sem költöznek. Így kezd elöregedni egy falu. A 34 igazgatóval folyamatos kapcsolatban dolgozó főigazgató arról is beszélt, hogy pedagógushiány náluk is problémát jelent, de ezt utazó pedagógusokkal és óraadókkal igyekeznek kezelni, főleg a természettudományos tárgyaknál, mint a fizika, a kémia vagy a földrajz.

Kiemelte azt is, hogy a keresztény értékrend jelenléte nem kényszert jelent: nem elvárás a megkeresztelkedés, azt kérik, hogy a családok tartsák tiszteletben azokat az értékeket, amelyek több mint kétezer éve velünk vannak. A Tóth Péter Palotáról pedig úgy fogalmazott, hogy ez a művészeti képzés „zászlóshajója”, amely előbb a Gál Ferenc Egyetemhez tartozott, majd 2025 szeptemberében került át a Szent Gellért Katolikus Iskolai Főhatósághoz, és ma úgy viszi tovább a hosszú évtizedek alatt felépített tradíciókat, hogy közben a diákok közismereti és zenei képzésben is komoly eredményeket érnek el, legutóbb országos és külföldi versenyeken is. A teljes videóért katt a képre!

A Szeged-Csanádi Egyházmegye története egyébként egészen a 11. századig nyúlik vissza, első püspöke Szent Gellért volt, szegedi központjának főtemploma pedig a Dóm tér ikonikus székesegyháza. Talán éppen ezért ennyire erős az az érzés, hogy itt Szegeden a múlt és a jelen nem kioltják egymást, hanem egymásra épülnek: egy 1882-ben emelt eklektikus palotában ma fiatal zenészek gyakorolnak reggel hattól estig, miközben az egyházmegye egy egész térség oktatási és közösségi hálóját tartja egyben. Szeged szempontjából ez több mint intézményi működés, ez egy olyan történet, amely egyszerre szól hagyományról, tehetségről és arról, hogyan lehet egy város kulturális életéhez úgy kapcsolódni, hogy annak a legkisebb települések is érezzék az erejét.