Nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño esemény fog kialakulni, amely a globális átlaghőmérsékletet is megemeli. Ez a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niño-vá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő. Ez legutóbb 2016-ban következett be – derült ki a Másfélfok friss cikkéből.
Mint írták, a megbízható mérések szerint 2015 után a globális felmelegedés üteme megduplázódott: a korábbi, mintegy 0,18 °C/évtizedes trend helyett már körülbelül 0,41 °C/évtizedes növekedést figyelhetünk meg. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a hosszú távú melegedést nem az El Niño és a vele ellentétes hatású La Niña események okozzák. Ezek a természetes éghajlati ingadozások csak rövidebb távon módosítják a globális klímát: egy erősebb El Niño akár 0,2 °C-kal is növelheti, míg La Niña idején csökkentheti a teljes Földre számolt évi átlaghőmérsékletet.
GYORS ÁTMENET VÁRHATÓ
Kiemelték, hogy az El Niño-La Niña oszcilláció egy nagy kiterjedésű éghajlati folyamat, melynek leghamarabb érzékelhető hatása a felszínközeli vízrétegek hőmérsékletében mutatkozik meg: a Csendes-óceán középső, trópusi területein a vízfelszín a szokásosnál néhány fokkal melegebb (El Niño idején) vagy hidegebb (La Niña idején), mely a Csendes-óceán keleti medencéje felől nyugati irányba terjed, és a közeli térségek (Ausztrália, Észak- és Dél-Amerika vagy akár India) légkörzését jelentősen módosítja. Ez kihat a globális légköri cirkulációra is, illetve a melegebb óceán nagyobb párolgásán keresztül a légkörben található összes vízpára mennyiségére is. A fázisváltás időszaka március-április, tehát mostanában dől el, hogy a következő hónapokban milyen irányba halad ez az éghajlati jelenség. Az egyik legpontosabb előrejelzés szerint idén gyors átmenet várható egy gyenge La Niña állapotból El Niño fázisba, mindössze három évvel az előző El Niño után. Ha ez az év végére szuper El Niño erősségűvé válik,
akkor nagy valószínűséggel a következő év a valaha mért legmelegebb év lesz a Földön.
MIT JELENT EZ SZÁMUNKRA?
A Másfélfok cikke szerint ez a válasz nem egyértelmű. Európa, és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe. A legerősebb, de továbbra is gyenge kapcsolat a téli csapadék és az ENSO fázisváltása között jelentkezett: miután a La Niña fázisból El Niño állapotba lépünk, akkor a magyarországi téli csapadék több esetben nagyobb. Az idei helyzet is nagy valószínűséggel ilyen átmenet lesz.
A hőmérséklet tekintetében a legerősebb (de még mindig csak gyenge) pozitív kapcsolat a hazai téli hőmérséklet és az épp most várható, La Niña állapotból El Niño állapotba történő lépés esetén a november utáni ENSO-indikátor értékével mutatkozik. A hazai nyári hőmérséklet esetében csak elhanyagolható kapcsolatot találtunk, így ezzel nem is érdemes foglalkozni hosszabb távú előrejelzésként.
MI VÁRHATÓ A NYÁRON?
A Másfélfok azt írtja, hogy a globális felmelegedés gyorsulása miatt a La Niña évek sem hűtik már le annyira a globális hőmérsékletet, mint korábban. Jó példa erre, hogy a 2023-2024-es El Niño után a 2025-ös év – amely La Niña évnek tekinthető – még így is a harmadik legmelegebb lett.
A világ nyolc vezető klímakutató központjának szezonális előrejelzései szerint március-április még semleges ENSO fázisban telik, azonban májustól a modellek fele már az El Niño kialakulását jelzi – amikor az ENSO-indikátor értéke 0,5 °C feletti –, júniustól pedig már az előrejelzések közel 90%-a számol ezzel. Fontos megjegyezni, hogy El Niño fázisnak azt tekintjük, amikor az ENSO-indikátor legalább három egymást követő csúsztatott évszakban, azaz pl. június és október közötti, háromhavi átlagban mindig 0,5 °C feletti. A szuper El Niño kategóriát – amikor a többhavi eltérés tartósan (szintén legalább három csúsztatott évszakon át) 1,5 °C fölé emelkedik, mely utoljára 2016-ban fordult elő – jelenleg a modellek körülbelül fele jelzi augusztustól.
TÖBB EXTRÉM ESEMÉNYRE SZÁMÍTHATUNK
Ahhoz, hogy egy szuper El Niño hatásai a trópusi Csendes-óceántól Magyarországig eljussanak, általában szükség van egy-két hónapra. A saját elemzéseik alapján ugyan nem bizonyítható erős kapcsolat a magyarországi időjárással, de a statisztikai eredmények azt mutatják, hogy annak van nagyobb valószínűsége, hogy a következő tél csapadéka és hőmérséklete is magasabb lesz az átlagnál.
Hazánk időjárását sokkal inkább az európai légköri mozgások alakítják, úgymint a szibériai anticiklon (magasnyomású légköri képződmény), az azori anticiklon, valamint az Atlanti-óceán felől vagy a mediterrán térségből induló ciklonok. Ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, hogy a tartósan fennmaradó időjárási helyzetek – például a mérsékelt öv nyugati alapáramlását blokkoló anticiklon, hőhullámok, a tartós északi vagy déli áramlás, vagy adott térség felett hosszabban tartózkodó ún. beragadó ciklonok – határozzák meg a hazai időjárást is. Kiemelték, hogy ahogy a legutóbbi El Niño idején, 2024-ben is történt,
a szokásosnál is nagyobb valószínűséggel számíthatunk extrém eseményekre 2027-ben: hőhullámokra, aszályra, hirtelen lezúduló nagy csapadékra vagy akár árvizekre.
Az El Niño idején még melegebb óceán és légkör ugyanis több energiát és több vízgőzt képes tárolni, ami kedvez a szélsőségek kialakulásának, és ezzel felerősíti a globális felmelegedés hatását.
