Nagyot mozdult a magyar politika szombaton: Orbán Viktor bejelentette, hogy a Fidesz–KDNP listavezetőjeként elnyert mandátumát visszaadja, így nem ül be az alakuló Parlamentbe. A leköszönő miniszterelnök szerint most nem az Országgyűlésben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében lesz rá szükség. Közben az is kiderült, hogy a Fidesz-frakció hétfőn alakul meg, gyökeresen átalakul, a vezetője pedig Gulyás Gergely lesz. Ez már nem finomhangolás, hanem politikai korszakhatár.
A Szeged365-ön legutóbb április 16-án írtunk Orbán Viktor választás utáni első nagy megszólalásáról, amikor a leköszönő miniszterelnök a Patriótának adott interjúban úgy fogalmazott: „Én vagyok a felelős a választási vereségért.” Akkor már arról beszélt, hogy a Fidesz teljes újratervezésre készül, most pedig itt az első igazán látványos lépés: Orbán Viktor nem veszi fel az országgyűlési mandátumát. Ha lemaradtál az előzményekről, itt tudod visszanézni:
A szombati bejelentés szerint véget ért a Fidesz elnökségi ülése, és Orbán Viktor arról beszélt, hogy „gőzerővel zajlanak a megbeszélések a nemzeti oldal megújulásáról, a frakciónkról”. Azt mondta, a Fidesz-frakció hétfőn alakul meg, gyökeresen átalakítják, a vezetője pedig Gulyás Gergely lesz. A döntés lényege röviden ennyi: a Fidesz–KDNP listavezetőjeként elnyert mandátumot Orbán Viktor a Fidesz parlamenti mandátumának tekinti, ezért visszaadja. A politikus szerint most nem a Parlament padsoraiban, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében lesz rá szükség.
A bejelentés súlyát az adja, hogy Orbán Viktor 1990. május 2-án, az első szabadon választott, többpárti Országgyűlés alakuló ülésének napján kezdte parlamenti pályáját, vagyis harminchat év után marad ki az alakuló Parlamentből.
Közben a Fidesz listáján második helyen bejutó Semjén Zsoltról is kiderült, hogy nem veszi fel a mandátumát, és ugyanígy jár el Latorcai János, valamint Soltész Miklós is. A választási eredmény alapján a Fidesz 52 képviselőt küldhet a következő Országgyűlésbe, közülük 42-en listáról, 10-en egyéni választókerületből jutottak be.
Orbán Viktor politikai pályája önmagában is a rendszerváltás utáni magyar közélet egyik leghosszabb története: a Fidesz egyik alapítójaként indult, 1993 és 2000 között, majd 2003 óta pártelnök, miniszterelnökként pedig 1998 és 2002 között, majd 2010-től 2026-ig vezette az országot. Ezzel a leghosszabb ideig hivatalban lévő magyar kormányfővé vált, és az Európai Unióban is ő számított a leghosszabb ideje hivatalban lévő kormányfőnek.
Most azonban nem egy újabb parlamenti ciklus kezdődik számára, hanem egy politikai újrarendezés, amelynek következő nagy állomása a hétfőn megalakuló, átalakított Fidesz-frakció lesz.
