Megszabadítjuk a magyarokat “a hazánkat kirabló, az állampolgárokkal szemben fellépő, őket fenyegető, életüket ellehetetlenítő politikai és gazdasági maffiától” – mondta Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén. A miniszterelnök kijelentette, hogy minden területen a leghatározottabban és legszigorúbban kell eljárniuk.
Magyar Péter azzal kezdte „Tisztítótűz” című, napirend előtti felszólalását, hogy 34 éve Olaszországot két merénylet rázta meg, egy vizsgálóbírót és egy ügyészt öltek meg, ők mindketten a maffiaellenes küzdelem ikonikus alakjai voltak. Az olasz állam 1992-ben végre felismerte, hogy a maffiát nem lehet a régi eszközökkel legyőzni, ezért új törvényeket és intézményeket hozott létre – közölte.
VAN EGY JELENTŐS KÜLÖNBSÉG
A miniszterelnök kihangsúlyozta, hogy van egy jelentős különbség Olaszországhoz képest, ugyanis “mi nem fogjuk megengedni, hogy a magyar társadalomnak az olaszhoz hasonló megrázkódtatáson kelljen keresztülmennie, ahogy nem fogjuk megengedni azt sem, hogy a maffia további évtizedekre átszője, megfojtsa, meglopja Magyarországot”.
“A MAGYAR COSA NOSTRA A FIDESZ”
Magyar Péter az olasz maffia után „magyar gazdasági és politikai maffiáról beszélt”, kijelentve, hogy “a magyar Cosa Nostra a Fidesz” – írja az Index. A kormányfő leszögezte, a lehető leghatározottabban és legszigorúbban kell eljárni „a maffia csápjainak levágásánál”.
Magyar Péter szerint „április 12. történelmi, sorsfordító nap volt. A haza jövője szempontjából a mai nap súlya leginkább ilyen jelentős, hiszen élve az április 12-én kapott felhatalmazással, ma megkezdjük Magyarország megszabadítását a maffiától. Jól jegyezzék meg ezt a napot, ma elindítjuk a Tisztítótűz műveletet, amely lezár egy korszakot” – mondta.
47 JOGSZABÁLYT MÓDOSÍTANAK
A miniszterelnök elárulta, hogy a „Tisztítótűz művelet” politikai, gazdasági és jogi akció, amelynek célja Magyarország megszabadítása „az átható korrupciótól és a maffia szorításától”. Ennek lesz egyik eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal. Kezdésként 47 jogszabályt módosítanak, és a kormányfő egészen a rendszerváltás időszakáig menne vissza az ügyek feltárásában.
SULYOK TAMÁS IS SZÓBA KERÜLT
Magyar Péter szerint “nincs a napnak olyan órája, hogy ne kerülne elő egy újabb történet arról, hogyan került a Fidesz alatt közpénz magánzsebekbe”. A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy Orbán köztársasági elnökké tette Sulyok Tamást, aki “többéves hallgatás után” arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy “előzetesen foglaljon állást egy olyan alkotmánymódosításról, ami még nem is létezett”. Sőt, Polt Péter legfőbb ügyészről is szót ejtett. Az alkotmánybírók 70 éves koruk után nem maradhatnak hivatalban, így a testület elnöke, Polt Péter sem.
A kormányfő leszögezte továbbá, hogy nem véletlenül nyújtják be egyszerre az Alaptörvény újabb módosítását, valamint a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt létrehozó jogszabálycsomagot.
Úgy véli, hogy a “két kezdeményezés csak együtt tudja felszabadítani Magyarországot, mert nincs értelme vagyonvisszaszerzésről beszélni, ha közben ugyanazok a bábok ülnek ugyanazokban az intézményekben, amelyek éveken keresztül akadályozták a feltárást, a nyomozást és a valódi igazságtételt” – húzta alá Magyar Péter.
SULYOK MEGBÍZATÁSA MEGSZŰNIK
“Kezdeményezzük a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését. Az Alaptörvény-módosítás hatályba lépését követő napon Sulyok Tamás megbízatása megszűnik. Pont. Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamatot indítunk, bevonva a teljes társadalmat, megbeszélve a közös ügyeinket és a folyamat végén az új alkotmányt a magyar nép fogja népszavazással megerősíteni. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés Sulyok Tamás helyére új köztársasági elnököt választ”
– jelentette be Magyar Péter, hozzátéve: “Az Alaptörvény módosítása keretében lehetővé tesszük, hogy az Alkotmánybíróság elnökét maguk az alkotmánybírák válasszák a saját tagjaik közül, és visszavezetjük az alkotmánybírókra vonatkozó 70 éves felső korhatárt. A 70. évet betöltő alkotmánybírák megbízatása, köztük Polt Péteré is megszűnik.”
MEGERŐSÍTIK A BÍRÓI ÖNIGAZGATÁST
A fentiek mellett az Alaptörvény módosításával megerősítik a bírói önigazgatást, a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívására és megválasztására vonatkozó szabályok is jelentősen módosulnak. Ami a visszahívást illeti: a bírói önigazgatást és önrendelkezést az Országos Bírói Tanács szolgálja. A javaslat odaadja nekik a lehetőséget, hogy bármikor kezdeményezzék a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását, melyről az Országgyűlés kétharmaddal dönt. Azt javasolják, hogy bizonyos számú bíró kezdeményezhesse a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását, ha ezt a bírák több mint kétharmada támogatja, akkor az Országgyűlés szintén kétharmados többséggel visszahívhatja az említett vezetőket.
12 ÉVIG LEHET CSAK EGY EMBERT ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
A Kúria elnökének megválasztásai szabályai is választanak, eddig az Országgyűlés választotta az államfő javaslatára. A jövőben a bírók maguk közül jelölhetnek Kúria és OBH elnököt.
“Az Alaptörvény tizenhetedik módosításában javaslatot teszünk az országgyűlési képviselői mandátum tizenkét évben történő maximálására. Tizenkét év elegendő arra, hogy valaki szolgálja hazáját, bizonyítsa rátermettségét és nyomot hagyjon maga után” – jelentette ki a miniszterelnökét, leszögezve, nem csak hogy van erre felhatalmazásuk, de pontosan erre kaptak felhatalmazást.
A miniszterelnök úgy látja, „Magyarországon az elmúlt évtizedekben olyan rendszer épült ki, amely fokozatosan foglyul ejtette az államot, a maffiát választotta a törvényesség helyett, Don Corleonét választotta Cattani felügyelő helyett” – áll az Index összefoglalójában. A kormányfő szerint:
“Maffiaellenes és korrupcióellenes szuperhatóságot hozunk létre, amelynek egyetlen a feladata a magyarok vagyonának törvényes védelme lesz. Nem fogja érdekelni, ki melyik párthoz tartozik, ki milyen tisztséget visel vagy viselt, ki milyen befolyással vagy képzelt befolyással rendelkezik. Egyetlen kérdés fogja érdekelni: hova került a magyar emberek vagyona, kik döntöttek róla, kik részesültek belőle, és hol van?”
A Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal a kormánytól független lesz, az Országgyűlésnek tartozik majd beszámolóval – derült ki a felszólalásból. Magyar Péter szerint az Alaptörvény-módosítás hamarosan véleményezhető lesz a kormány honlapján, ahogy a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt létrehozó csomag is. Néhány napig várják a javaslatokat.
