Megvan a bejelentés: a Tisza-frakció Polgár Juditot tartja a legalkalmasabb jelöltnek – hamarosan döntenek a köztársasági elnökről (frissítve)
Parlamenti ülést tartanak július 20-án, hétfőn, azt követően, hogy Sulyok Tamás aláírta az Alaptörvény 17. módosítását. A napirend előtt felszólal Magyar Péter miniszterelnök. A kormányfő egy sor aktuális témát szóba hozhat a köztársasági elnök választásától kedzve, a hétvégén benyújtott adócsomagon át a 2026-os költségvetés módosításáig – erről a napokban tárgyalnak a képviselők.
Hétfőn és kedden ismét rendkívüli plenáris ülést tart az Országgyűlés, s mindkét napirend Magyar Péter felszólalásával kezdődik. A héten a parlament többek között a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, illetve a 2026-os parlament módosításáról tárgyal, így a kormányfői beszédben is szóba kerülhetnek gazdaságilag is releváns kérdések.
„A VALÓDI MAGYAR ÉRDEK”
Magyar Péter napirend előtti felszólalásának címe „A valódi magyar érdek”. A miniszterelnök szerint legnagyobb eredményeink a történelem során mindig akkor születtek, amikor a nagyjaink megtalálták a közös nevezőt. Magyar Péter a reformkor történelmi eredményeit sorolta fel, melyek – a viták ellenére – konszenzuson alapultak. Ezt követően a nemzeti összefogás példájaként az 1956-os forradalmat hozta fel. A közelmúltból pedig Magyarország uniós- és NATO-csatlakozását említi meg hasonló eseményként.
NEM POLITIKUS KELL ELNÖKNEK
Magyar Péter kijelentette: nem a Tisza szavazóinak választanak elnököt.
“Olyan jelöltet kell választanunk, aki az egész országot képes képviselni. Végre nem kell hétköznapi értelemben vett politikusnak lennie a köztársasági elnöknek, sőt jogásznak sem”
– szögezte le a miniszterelnök.
MILYEN LEGYEN A KÖVETKEZŐ ELNÖK
“A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság felett, pont”
– hangsúlyozza Magyar Péter. A miniszterelnök hozzátette: a következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű, így azt kérik tőle, hogy átmeneti időre vállalja el ezt a nehéz, ám szép feladatot. Kiemelte továbbá, szerinte olyan államfőre van szükség, aki szereti a hazát, képes higgadtan értékelni, meghallgatja az eltérő véleményeket és tudja, hogy a döntéseinek súlya van.
A MAGYAR ÉRDEK HAT ALAPPILLÉRE
Magyar Péter felszólalásában felvázolta a magyar érdek hat feltételét, melyekben szerinte a pártpolitikát alá kell rendelni a nemzeti érdeknek:
- Működő és tisztességes állam
- Erős, tisztességes és fenntartható gazdaság
- Tudás, tehetség
- Biztoságos, emberhez méltó mindennapi élet
- Biztonság és kiszámítható nemzeti érdek
- Nemzeti egység
MAGYAR PÉTER SZIJJÁRTÓ PÉTERRŐL
“A magyar érdek második feltétele az erős, tisztességes és fenntartható gazdaság“
– emelte ki Magyar Péter, majd hozzátette: egy beruházás akkor szolgálja a magyar érdeket, ha ennek köszönhetően a gazdaság fejlődik, a magyar dolgozó tisztességesen keres, és nem a magyar föld, víz, levegő fizeti meg a profit árát. Ennek érdekében a kormány egységes, nyilvános és kiszámítható szabályokat akar teremteni. A gazdasági fejlődés és az emberi biztonság ugyanis lehetnek egymást erősítő célok.
A miniszterelnök szerint olyan gazdaságpolitikára van szükség, ami segíti a családi vállalkozások növekedését, támogatja az innovációt, ösztönzi a magasabb hozzáadott értékű termelést.
“Erről szólnak az adójavaslataink, rendet teszünk a globális nagyvállalatok társasági adófizetése kapcsán, megszüntetjük a bizalmi vagyonkezelők adóelkerülési gyakorlatát, duplájára emeljük a szennyező vállalatok által fizetett levegőterhelési díjat, és olyan változtatások bevezetését készítjük elő, amelyek arra kényszerítik a nagy vízfelhasználókat és szennyező vállalatokat, hogy betartsák a környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat.”
A miniszterelnök kiemelte, hogy több kisebb adófajtát is eltörölnének, valamint megszüntetnék a „szelektíven büntető” adóztatási gyakorlatot.
“Szijjártó Péter éppen annál a vállalatnál talált munkát, amelynek magyarországi beruházásait közpénzszázmilliárdokkal, diplomáciai támogatással és állami infrastruktúrával segítette. Meg fogjuk vizsgálni Szijjártó Péter minden olyan döntését, tárgyalását és az állam vállalásait, amelyek a BYD Magyarország-beruházáshoz kapcsolódtak”
– közölte Magyar Péter az Index beszámolója szerint. A miniszterelnök továbbá azt ígérte, hogy feltárnak valamennyi támogatást, adókedvezményt, gyorsított engedélyt és környezetvédelmi kivételt, amit a nagyvállalatok kaptak.
MAGYAR PÉTER: NEKEM IS SOKAT KELL TANULNOM
A miniszterelnök ezt követően tovább részletezte a magyar érdek hat feltételét. Mint mondta, a magyar érdek harmadik feltétele a tudás:
“A jövő ott van az iskolákban, egyetemekben, kutatóintézetekben, családokban. Egyetlen gyermek jövője sem függhet a szülei lakóhelyétől vagy pénztárcájától, a tehetség útját nem zárhatják el társadalmi különbségek, előítéletek vagy politikai kapcsolatok.”
Hozzátette: az iskolakezdési támogatással azt próbálják elérni, hogy a gyerekek legalább az iskolakezdéskor egyenlő esélyekkel induljanak.
NEGYEDIK FELTÉTEL: EMBERHEZ MÉLTÓ ÉLET
Magyar Péter szerint a magyar érdek negyedik feltétele a biztonságos, emberhez méltó mindennapi élet. A miniszterelnök álláspontja, hogy az Orbán-kormány “itt is romokat hagyott, tönkretették a közszolgáltatásokat”. A kormányfő ezt követően leszögezte:
“Emberfeletti munka lesz a rendbetétel. Nem is fog egyik pillanatról a másikra menni, de azért kell dolgoznunk, hogy javuljon az egészségügy, biztonságosabbá váljon a gyermekvédelem, legyen tisztességes idősellátás, elérhető lakhatás, kiszámítható közlekedés és erős önkormányzatok.”
ÖTÖDIK FELTÉTEL: A NEMZET BIZTONSÁGA
Az ötödik feltétel a nemzet biztonsága és kiszámítható nemzetközi helyzet.
“Magyarország erejét saját honvédelmi képességei, európai és atlanti szövetségei, józan diplomáciája, valamint az adja, hogy a döntéseit józan szempontok alapján, a szövetségeseivel együttműködve, a béke és a nemzetközi jog tiszteletben tartásával hozza meg”
– hangsúlyozta. Ezt követően Magyar Péter kiemelte a határon túli magyar kisebbség biztonságát és jogait is, ami szerinte szintén közös nemzeti ügy.
HATODIK FELTÉTEL: NEMZETI EGYSÉG
A hatodik feltétel a nemzeti egység. Magyar Péter szerint ennek lényege a kölcsönös tisztelet, a közös alkotmányos keretek, a másik magyar ember méltóságának elismerése, elfogadása és tiszteletben tartása,
“hogy politikai ellenfeleink, vitapartnereink, más párt választópolgárai is ugyanennek a hazának a polgárai. A nemzeti egységhez mindannyiunknak önmérsékletre van szüksége. A közös ügyeket nem lehet kizárólag saját táborunk győzelmeként kezelni”.
Magyar Péter arra kérte a kormánypárti és az ellenzéki képviselőket, hogy a köztársasági elnöki intézmény, a közjogi intézmények függetlenségét, a gyermekek biztonságát, a közvagyon védelmét, az oktatás jövőjét és Magyarország nemzetközi biztonságát tekintsék olyan ügyeknek, amelyben a pártpolitikai érdek alárendelhető a magyar érdekeknek.
“Nem lesz könnyű, mindannyiunknak sokat kell tanulnunk ezen az úton, nekem is”
– ismerte el a miniszterelnök.
MAGYAR PÉTER A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKRŐL
Magyar Péter felszólalásában hosszasan beszélt az államfőválasztás jelentőségéről, történelmi példákat is felidézve.
“1990. augusztus 3-án választotta köztársasági elnökké a Magyar Országgyűlés Göncz Árpádot. Ma már kevesen emlékeznek, de az akkor szinte teljesen ismeretlen Göncz Árpád megválasztása annak az MDF–SZDSZ-paktumnak volt a része, amely a kormány és az ellenzék közti együttműködés kétharmados sarokpontjait fektette le. A közvélemény nagyobb része ezekben a hetekben, hónapokban a régi rendszer egyik tagját, Pozsgay Imrét szerette volna köztársasági elnökként látni. Az elmúlt 36 évben 7 köztársasági elnöke volt Magyarországnak, valamennyien politikai megállapodások, paktumok, pártpolitikai döntések következményeként kerültek megválasztásra. Ez önmagában nem determinálja a tevékenységüket, de az elfogadottságukra nagyban kihatott.”
A miniszterelnök hangsúlyozta:
„Az Alaptörvény módosításakor egyértelművé tettük, a módosítások önkorlátozók, és a jogállamot szolgálják. A cél, hogy elkezdjük Magyarország új, közös alkotmányának megalkotását a teljes társadalom bevonásával. Ennek végéig átmeneti köztársasági elnököt választ az Országgyűlés a meglévő törvényi keretek között, de nem az utóbbi 36 évben megszokott módon. Esélyt kaptunk a választóktól arra, hogy 1990 óta először pártokon felül álló, a megosztottságon túlmutató jelöltet találjunk és válasszunk. Ez történelmi lehetőség, amellyel bűn lenne nem élni.”
A kormányfő ezt követően a társadalmi egyeztetés fontosságáról beszélt.
„Ezért mondtam, hogy döntsünk együtt az új köztársasági elnökről. Formálisan az Országgyűlés választja, a jelölés erkölcsi alapját a társadalmi bizalom adja. Jóhiszeműen fordulok minden párt, a közélet szereplői, civilek és magánemberek felé, mondják el, kit és milyen értékek alapján tartanak méltónak arra, hogy a köztársaságot képviselje.”
Magyar Péter leszögezte: nem lesz olyan jelölt, aki mindenkinek megfelel, ugyanakkor szerinte sokan nem is érzik, mekkora érték a nyilvános vita.
Úgy fogalmazott, akkor hoznak jó döntést, ha olyan köztársasági elnököt választanak, aki az egész ország államfője akar lenni, és az is lesz. Ha nem így tesznek, akkor szerinte semmiben sem lesznek különbek „a régi gárda különböző színű tagjainál”.
NEM FELTÉTLENÜL KELL EHHEZ JOGI VÉGZETTSÉG
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy az államfői tisztség betöltéséhez nem feltétlenül jogászi végzettségre van szükség. Emlékeztetett arra, hogy Göncz Árpádot sem az 1944-ben szerzett jogi diplomája, hanem műfordítói munkássága és embersége miatt őrzi sok magyar ember a szívében.
„A köztársasági elnöknek olyan embernek kell lennie, aki őrködik a nemzet egysége és az alkotmányosság felett. Pont. A köztársasági elnök lehet biológus, történész, orvos, művész, lehet jogász is, ha integritása és életútja alapján hihetjük róla, hogy erővel, tisztességgel, kitartással és hazaszeretettel el tudja végezni ezt a munkát. Mindegy, hogy nő vagy férfi, mindegy, hogy mi a végzettsége, milyen családból származik, vidéki vagy budapesti, vagy hogy milyen szakmában teljesedett ki. A lényeg, hogy feltétel nélkül szeresse a hazánkat. A következő köztársasági elnökre nehezedő teher nem könnyű. Azt kérjük a megválasztandó köztársasági elnöktől, hogy átmeneti időszakban, az alkotmányozási folyamat végéig, átmeneti időre vállalja ezt a nehéz, ámde szép feladatot. Feladata ebben az időszakban sem lesz más, mint az egész nemzet képviselete. Olyan államfőre van szükség, aki szereti ezt a hazát, aki számára a haza élő közösség.”
Magyar Péter zárásként hozzátette: azért dolgoznak, hogy a közéletben ismét az ember számítson – a jelleme, a teljesítménye, a tisztessége, az ítélőképessége és a hazája iránti elkötelezettsége. Mint mondta, olyan vezetőkre van szükség, akik képesek meghallgatni másokat, felelősséget vállalni döntéseikért, ellenállni a hatalom nyomásának, és tudásukat Magyarország szolgálatába állítani.
A TISZA-FRAKCIÓ SZERINT POLGÁR JUDIT ALKALMAS JELÖLT
Bujdosó Andrea reakciójában hangsúlyozta:
“Az Alaptörvény módosításával és a volt államfővel kapcsolatban sok minden elhangzott itt és a nyilvánosságban is. Ebből számomra egyértelmű, hogy alapvető eltérés van az ellenzéki képviselők és a magyar szavazók döntő többségének felfogása között azzal kapcsolatban, hogy mi is történt Magyarországon 2026. április 12-én.”
Hozzátette:
“Önök úgy beszélnek, mintha az elmúlt tizenhat évben normálisan működő országban éltünk volna és április 12-én egy normális választásra kerül volna sor egy normálisan működő, polgári demokráciában. Ez a valóság totális és szándékos eltorzítása. A valóság az, hogy az elmúlt tizenhat év folyamatainak eredményeként Magyarország letért a demokrácia útjáról és kialakult egy másfajta rendszer. Sokféle megnevezést hallottunk: választási autokrácia, hibrid rezsim, maffiaállam. Erre a politikai rendszerre, a zsarnokságra mondtak nemet a magyar választók. Volt valaki, aki ezzel kapcsolatban soha nem szólalt meg: a távozó köztársasági elnök. Egyetlen szava sem volt a jogtiprás, a közélet kisajátítása, a demokrácia leépülése ellen. A demokrácia őre ült a palotájában, miközbena demokrácia odakint elsorvadt”
– vélekedett a Tisza frakcióvezetője, aki szerint a magyar társadalom valamennyi alrendszerében “zsákmányrendszer” működött.
Bujdosó Andrea elárulta: a frakció hosszan egyeztetett a köztársasági elnökről, és arra jutottak, hogy Polgár Judit rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, ami szükséges.
“A frakció egyhangú álláspontja, hogy Polgár Judit a legalkalmasabb köztársaságielnök-jelölt. A végső döntést a frakció a következő frakcióülésen hozza meg“
– jelentette be Bujdosó Andrea.
Fotó: Bodnár Boglárka / MTI
