Mint megírtuk, Ruff Bálint szeptember elején egy interjúban beszélt arról, hogy nyilvánosságra hozzák az Orbán-kormányok titkosított döntéseit. A kormány szerdán közzétette az elmúlt 16 évben született, eddig titkos háromezres kormányhatározatok első részét, amely a Századvéggel foglalkozik.
„A kormány nyilvánosságra hozta az elmúlt 16 évben született, eddig minősített, úgynevezett háromezres kormányhatározatok első részét” – közölte a kormányzati kommunikáció szerdán az MTI-vel. Az „első csomag” a Századvéggel foglalkozik; azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett a szervezethez közpénz.
A FOLYAMAT FOLYTATÓDNI FOG
A dokumentumokból mindenki számára láthatóvá válhat, milyen döntéseket zárt el az Orbán-kormány a nyilvánosság elől, és hogyan működött az elmúlt másfél évtizedben az „állami közpénzszivattyú” – írta kormányzati kommunikáció. A közlemény szerint a kormány most tizenhárom, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoz nyilvánosságra, de a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával.
A TISZA-KORMÁNY SZERINT EZEK A KORMÁNYHATÁROZATOK NEM INDOKOLTÁK A TITKOSSÁGOT
Kifejtették, hogy a „háromezres kormányhatározatok” eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható – fűzték hozzá.
TOVÁBBRA IS VÉDIK A VALÓDI ÁLLAMTITKOKAT
Hangsúlyozták, hogy a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását – szögezték le.
A MOST NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT DÖNTÉSEKRE 65 MILLIÁRD FORINTOT KÜLÖNÍTETTEK EL
Az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek; összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel – fűzték hozzá. A közlemény szerint a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.
A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL MELLETT FELÜLVIZSGÁLÁSOK IS INDULNAK
Kiemelték, hogy a kormányhatározatok önmagukban nem szerződések, s a határozatok felülvizsgálatával párhuzamosan a Miniszterelnökség a megkötött szerződések teljesítésigazolásait is felülvizsgálja, hogy kiderüljön, a közpénzek gondos kezelése minden esetben megvalósult-e. A szerződések alapján született tanulmányokat és elemzéseket is vizsgálja a kormány, annak érdekében, hogy kiderüljön, fennáll-e büntetőjogi vagy egyéb felelősség – írták.
Úgy fogalmaztak, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatala újabb lépés annak feltárásában, miként működött az Orbán-rendszer: milyen döntésekkel, milyen szereplőknek és milyen célokra juttattak közpénzt úgy, hogy annak részleteit évekre vagy akár évtizedekre elzárták a magyar emberek elől.
AZ ELSŐ RÉSZ A SZÁZADVÉGGEL FOGLALKOZIK
Az első „csomagról” azt közölték: a 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan nőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott – tették hozzá. A Századvég így közpénzből vált az Orbán-kormány politikáját támogató elemzői és tanácsadói háttér egyik központjává.
A most nyilvánosságra hozott, korábban minősített úgynevezett háromezres kormányhatározatok első csomagja ennek a rendszernek a működésébe is betekintést enged: megmutatja, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett közpénz a Századvéghez. A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik.
A dokumentumok bárki számára elérhetők a https://kormany.hu/titkositott-kormanyhatarozatok linken.
A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALT RUFF BÁLINT ELŐSZÖR MÚLT HÉTEN JELENTETTE BE
Mint a Szeged365 oldalain is megírtuk, a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálint a Telexnek adott szeptember eleji nyilatkozatában elmondta, hogy a kormány eddig összesen kétezer milliárd forint értékű ügyekben tett feljelentést. A múlt szerdán közzétett videóinterjúban Ruff Bálint elmondta, folyamatban van a Századvég átvizsgálása, amely az elmúlt tíz évben 20-30 milliárd forint között kapott közpénzt tanulmányírásokra, kutatásokra, egyben jelezte, hogy ebben az ügyben is feljelentést fognak tenni.
A miniszter emlékeztetett, már tettek feljelentést a médiafigyelést „horribilis” összegekért végző Observerrel kapcsolatban, ahogy a Kommentár Alapítvánnyal szemben is, amelynek „huszonmilliárdért vettek ingatlanokat”. Hozzátette, a Nézőpont Intézetnek fizetett pénzeket „már adják össze” a kollégái. A magyar állam kifizetett 10-20 milliárd forintot arra, amit a ChatGpt 0,1 másodperc alatt meg tud írni – jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány héten belül kiírnak egy nyilvános közbeszerzést a közvéleménykutatói feladatokra, amelynek elbírálása után minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz.
MÉG TARTANAK A NYOMOZÁSOK
A büntetőjogi felelősséget firtató kérdésre válaszolva jelezte, arról a nyomozó hatóságnak kell döntenie. Mint mondta, minden szerződést aláírt valaki, „a háromezreseket például az akkori miniszterelnök”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy feljelentés tételéhez rövid idő is elegendő, a rendőrségi nyomozás már sokkal hosszabb. Ruff Bálint Telexnek adott interjújáról bővebben korábbi cikkünkben olvashattok:
