Szakértő a szegedi csapadékvízdíj-vita kapcsán: a társasházak lakossági felhasználók, a díjigény jogalapja kétes
Mint arról korábban a Szeged365 is beszámolt: csapadékvíz-elvezetési díjat követel egy Pacsirta utcai társasháztól a Szegedi Vízmű, elvileg jogtalanul – tudatta szerkesztőségünkkel akkor a közös képviselő, és szankciókat is kilátásba helyeztek. Ennek kapcsán most megszólalt Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke a Kossuth Rádióban. A vitában a szakértő egyértelműen a társasháznak adott igazat.
Elképesztő történettel keresett fel bennünket Chovanecz Kata, volt önkormányzati képviselő még 2025 év végén. Mint írta, a Szegedi Vízmű Zrt. 2025 őszétől csapadékvíz-elvezetési díjat kíván felszámítani az egyik Pacsirta utcai társasháznak „nem lakossági felhasználóként”. Ezzel szemben:
- a társasház nem folytat vállalkozási tevékenységet,
- nem termel bevételt,
- nem gazdasági társaság,
- és nem üzemi üzemeltető,
csak egy sima lakóingatlan, ahol kizárólag természetes személyek élnek, így a jogszabályok szerint lakossági felhasználónak minősül – jelezte a volt önkormányzati képviselő. A vitás helyzetről itt írtunk bővebben:
ÚJABB JOGÁSZ SZÓLALT FEL
A témában most megszólalt Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke is a Kossuth Rádióban. Ezzel kapcsolatban Chovanecz Kata azt írta a közösségi oldalán, hogy:
“a 30. perctől arról beszél egy újabb jogász, hogy álláspontja szerint – ahogy szerintem is – társasházaknak nem kell csapadékvíz elvezetésért díjat fizetni. A Szegedi Vízmű mégis számláz boldog-boldogtalannak.”
A SZAKÉRTŐ SZERINT JOGTALAN A KÖVETELÉS, DE A GYAKORLATBAN VANNAK JOGBIZONYTALANSÁGOK
Dr. Kiss Balázs Károly, a Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesületének elnöke a Kossuth Rádióban felhívta a figyelmet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyértelműen lakossági felhasználónak minősíti a társasházakat, ami kizárja a külön csapadékvíz-elvezetési díj kiszabásának lehetőségét. A gyakorlatban azonban a szolgáltatói jogértelmezés és az alacsonyabb szintű jogszabályi rendelkezések kiegészítő szabályai közötti feszültség jelentős jogbizonytalanságot teremt a társasházak számára. Különösen igaz ez az ingatlanfejlesztések nyomán létrejött, vegyes funkciójú társasházakra, ahol a lakófunkció mellett nem lakossági célú ingatlanok is működnek – írja a Társasház és Ingatlanpiac.
SZEGEDEN SZÁMLÁZÁSI BIZONYTALANSÁGOK IS VOLTAK
Dr. Kiss Balázs Károly kiemelte, hogy a Szegedi Vízmű Zrt. és egy szegedi társasház között kialakult ügyben a közös képviselet azután szembesült a követeléssel, hogy a házban működő iroda és kozmetika mellékmérővel történő elkülönítése még nem fejeződött be teljesen. A szolgáltató a 2024 szeptembere és 2025 eleje közötti átmeneti időszakra havi 30 köbméteres csapadékvíz-elvezetést számlázott ki, amelyet később felülvizsgálat után 21-22 köbméterre csökkentett. A számlázási folyamat kiszámíthatatlanságát jelzi, hogy a szolgáltató által kibocsátott fizetési felszólítások és egyenlegértesítők összegei rendszertelenül változtak a tartozásmentességet igazoló nyilatkozattól a 15 ezer forintos kötelezésen és 16 ezer forintos túlfizetési tájékoztatón át az 50 ezer forintot meghaladó követelésig. A mérés nélküli csapadékmennyiség meghatározása egy 1988-as műszaki irányelv alapján, a HungaroMet Zrt. százéves területi átlagadatainak figyelembevételével történik, ami a valós csapadékviszonyoktól jelentősen eltérhet.
Ráadásul több ingatlan esetében a csapadékvíz fizikai elvezetése sem kapcsolódik a közüzemi csatornahálózathoz, így a szolgáltatás tényleges igénybevétele hiányában a díjigény jogalapja különösen kétes.
VITATHATÓ A KISZABOTT DÍJ
Az elnök meglátása szerint amennyiben a társasház vitatja a kiszabott díjat, a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a megyei békéltető testülethez, vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulhat jogorvoslatért. A gyakorlatban azonban a társasházak a peres eljárások magas költségei és a vízkimaradásból fakadó jelentős, akár több tízmilliós vagyoni kockázatok miatt gyakran a vitatott összeg befizetése mellett döntenek. Ez a döntés nem jelenti a jogalap elismerését, de megnehezíti a rendszerszintű bírósági joggyakorlat kialakulását, mivel a csekély összegű ügyek ritkán jutnak el a jogerős ítéletig. Az elnök úgy véli, hogy a feltárt jogalkalmazási bizonytalanságok megszüntetéséhez a jogalkotó pontosító munkája szükséges, különösen a végrehajtási kormányrendelet egyértelműsítése révén.
