Egy apró erdélyi település, ahol a rózsatermesztés nem egyszerű mesterség, hanem generációkon átívelő családi örökség. A Szeged365 kamerája ezúttal egészen a Nagyenyed melletti Csombordig utazott, ahol a szegediek egy igazán különleges küldetés miatt keresték fel a helyi rózsatermesztőket: az ősmagyar rózsák megőrzéséhez szeretnének segítséget nyújtani. A településen szinte minden a rózsákról szól, de a föld mélye is elképesztő történeteket rejt. Szkíta kori leletek, több évszázados hagyományok és lenyűgöző rózsaföldek vártak ránk. Mutatjuk, mit találtunk Erdélyben!
Csombordon szinte minden a földből indul, és messze nem csak a rózsákról van szó! A település a gyümölcsfa- és szőlőoltványok, a növénytermesztés, valamint a borászat jelentős központja is, több ismert pincészet működik a környéken. A rózsatermesztők pedig különösen büszkék arra, amit az előző generációktól tanultak. A termelők megszámlálhatatlan árnyalatban és változatos fajtákban nevelik a rózsákat, miközben az utóbbi időszakban a látogatók érdeklődése is jelentősen megnőtt. A szegediek számára ez a találkozás az értékmentésről is szól.
Erdélyben a rózsatermesztésnek egészen elképesztő hagyományai vannak, Nagyenyed és környéke, különösen Csombord adja Románia rózsatőtermelésének mintegy 90 százalékát! A helyi családok generációk óta őrzik és adják tovább azt a különleges szaktudást, amely mára a térség egyik legnagyobb büszkeségévé vált. A rózsák iránti szeretetnek pedig komoly elismerése is lett: a 2025-ben már 22. alkalommal megrendezett Csombordi Rózsaünnepen Nagyenyed hivatalosan is megkapta a „Rózsák városa” címet. Nem véletlen tehát, hogy a szegediek éppen ide utaztak, hogy segítséget kérjenek az ősmagyar rózsák megőrzéséhez. A Szeged365 kamerája előtt a helyiek azt is elárulták, hogyan tartják életben ezt a különleges hagyományt, és miért jelent számukra sokkal többet a rózsatermesztés egy egyszerű mesterségnél.
Csombord története ráadásul jóval messzebbre nyúlik vissza, mint a ma ismert rózsakertészeteké. A települést már 1220-ban említették írásos források, és a Maros bal partján fekvő falu a 19. században Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő helyének számított. A Szeged365 riportjában egy még izgalmasabb történelmi érdekesség is előkerül: az elmondottak szerint 1957-ben régészeti kutatásokat végeztek a településen, amelyek során szkíta kori leleteket is találtak. A régészetben Csombord neve valóban összekapcsolódik az erdélyi szkíta jellegű leletanyaggal. Így találkozik ezen a különleges helyen a több ezer éves múlt, a magyar kertészeti hagyomány és a rózsák jövőjéért végzett munka.
Nézd meg a Szeged365 erdélyi videóriportját, és fedezd fel galériánkban is Csombord különleges világát, ahol minden rózsatő mögött ott van egy család, egy történet és egy továbbörökítésre érdemes tudás!
