Nem tudni semmi biztosat. Ez volt a rövid válasza tegnap Dr. Boros Lajosnak, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék munkatársának a Gazdaságtudományi Kar nyilvános rendezvényén hétfőn este. A helyzet azonban ennél, természetesen sokkal összetettebb. A rendezvényen teltház volt, és az új szabályok szerint be kellett jelenteni az operatív törzsnek.
A helyzet napról-napra változhat, ezért van bizonytalanság a koronavírus gazdasági vonatkozásait illetően, emelte ki Boros Lajos. Történhet pozitív változás, és a probléma nagyomn gyorsan megoldódhat, de akár 2-3 éves hosszú járványra is fel lehet készülni.
Szeged büszke lehet egyébként a vírus modellezésével kapcsolatos szerepére. Röst Gergely szegedi matematikus és csapata földrajzilag kiválóan lokalizálta a vírus fertőzésének nagyságát és legnagyobb gócpontjait. A vírus terjedésében egyébként is központi szerepet játszanak a földrajzi tényezők.
Azt lehetett tudni, mondta Boros, hogy Kínából vagy egy járvány, vagy egy gazdasági világválság ki fog indulni. Ezek a gazdasági jóslatok be is váltak. A koronavírussal kapcsolatban kerülni kell a felesleges hisztériakeltést, de bagatelizálni sem szabad. Ezt akkor lehetett először látni, amikor Vuhanban 3 nap alatt hőúztak fel egy kórházat. Ezt a semmiért nem tennék meg, Kínában sem, mondta a docens.
Vuhan rendkívül fontos ipari központ. Egyébként is Kína vállán nyugszik a világ kereskedelmi termelése. A világ GDP növekedésének 1/3-a Kínából származik. Köztudott az, hogy nem tudjuk az országot kikerülni. A cipőnktől kezdve a telefonunkon át, a laptopon keresztül a televízióig, mindenben van kínai alkatrész, és már korántsem a bóvli szinonímája a kínai. Ha Kína gazdasági növekedése lassul, azt az egész világ megérzi, ha recesszióba fordulna át, az óriási válságot eredményezne.
A másik rendkívül fertőzött ország Olaszország, ahol már így is nagy a fiatalok munkanélkülisége, és amely ország a 2008-as világválság óta egyébként sem dicsekedhetett gazdasági növekedéssel. Ellenben Lombardia jól menő tartomány volt, ráadásul a turizmus az ország GDP-jének 8%-át adta, Lombardia pedig az egyik leglátogatottabb helyek egyike volt. A koronavírus azonban ennek is betett.
A turizmus egyébként is a legnagyobb gazdasági vesztese a járványnak. A világn ugyanis egyre több kínai utazik, ennek száma elsősorban Ázsiában visszaesik. Akár csak a többi fertőzött területre utazó, illetve az onnan érkező utasok száma.
Magyarországnak, folytatta előadását Boros, talán kevesebb kárt fog okozni a kínai gazdaság lassulása, és Kína is csak a 14. a Magyarországra küldő országok közül, a turizmus területén. Ázsiában azonban mintegy 200 milliárd dolláros veszteséget termelt már a turizmus, a lemondott foglalások miatt pedig már csődöt is jelentett a Flybe nevű brit légitársaság.
Hazánkat leginkább a várható autóipari visszaesés fogja érinteni, de akár még jól is járhat a végén a magyar autóipar.
A Kínában tapasztalható, egyes mérések szerint 92%-os autóvásárlási visszaesés ugyanis fájni fog a német autóiparnak.
Milyen megoldással jelentkeznek a kormányok? Az első az egészségügyi karantén vagy az otthonmaradás esete. A második megoldási kísérlet a gazdasági hitelekkel történő élénkítés, ami különösen fontos lenne majd Lombardiában, ahol magas a kis-, és köepes vállalkozások aránya. A harmadik, legrosszabb megoldás a politikai elhallgatás, amely nem csak Iránra volt jellemző, de vannak más országok is, amelyek hajlamosak rosszul kezelni a helyzetet.
Nem tudni, hogy vajon gyorsan lefolyik-e ez a mostani világjárvány, amelynek világméretű elterjedéséhez nem kellett 3 hónap, vagy pedig elhúzódik. A gazdaság ennek megfelelően fog lépni Boros Lajos meglátása szerint. Az biztos, hogy a világ ellátási lánculatát rövidíteni kellene. Egy autó különböző alkatrészeinek összeszerelése például a világ egymástól teljesen különböző tájain történik. Ezt érdemes lenne lerövidíteni. Ha ez esetleg megtörténne, akkor annak akár Magyarország is lehetne az egyik nyertese.
