Röst Gergely, szegedi járványmatematikus: a koronavírus a 8. legpusztítóbb világjárvány az emberiség történetében és endémiává fog alakulni

A koronavírus okozta pandémia az egyik legsúlyosabb világjárvány, amit átélt az emberiség, ami a halálozások számát illeti – jelentette ki Röst Gergely szegedi járványmatematikus. A Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője az OTP Global Markets Igazgatósága által szervezett online eseményen tartott előadásában bemutatta, hogy melyek a járvány eddigi legfontosabb tanulságai és hogy mire számíthatunk a jövőben.

Hivatalosan 4,5 millió áldozata volt eddig a koronavírusnak világszerte, azonban vannak olyan becslések, amelyek 15 millió halottról szólnak – jelezte előadásában a matematikus, amelyet a Portfolio szemlézett le. A halálozás tekintetében a 8. legpusztítóbb világjárvány az emberiség történetében – részletezte.

AZ ALFA VARIÁNS INDÍTOTTA EL A HARMADIK HULLÁMOT

A koronavírus megjelenése óta fontos jelenség volt az alfa variáns terjedése, ami Magyarországon, de több másik országban is képes volt elindítani a harmadik hullámot. A következő mérföldkő a Pfizer vakcinájának kedvező első vizsgálati eredménye volt (2020 novemberében). Az aktuális kihívást pedig most a delta vírusvariáns okozza, ez felelős ugyanis világszerte a negyedik hullám kialakulásáért – foglalta össze az eddigi folyamatokat tömören Röst Gergely, aki arról is beszélt, hogy egyáltalán egy fertőzés hogyan képes globális járvánnyá alakulni. Erre a múltból hozott példákat és egy grafikonon ábrázolta a különböző fertőző betegségeket (influenza, ebola, MERS, SARS, stb), melynek egyik tengelyén a vírus fertőzőképessége szerepelt (R0 reprodukciós ráta értéke), míg a másik tengelyén a súlyossága (halálozások gyakorisága). A koronavírus különlegessége abból fakad, hogy a súlyosság és a fertőzőképesség kombinációja okozta a világjárványt. A professzor arról is beszélt, hogy a koronavírus okozta halálozás különböző módszertani számításai miatt érdemes a többlethalálozási mutatókat vizsgálni, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a világ különböző részein milyen következményekkel járt a járvány.

A VILÁG NEM VOLT FELKÉSZÜLVE A JÁRVÁNYRA

A járványmatematikai csapat vezetője több a járvány több lényeges tanulságot megfogalmazott prezentációjában. Mint mondta, a világ nem volt felkészülve egy ilyen járványra. Ez részben annak volt köszönhető, hogy az elmúlt időszakban leépítették a kritikus infrastruktúrát és intézményeket, egy ország sem érezte a valódi kockázatát egy ilyen járványnak. A kontaktcsökkentő intézkedések működtek, megállították a vírus terjedését, ezeknek a lépéseknek azonban megvan a nagy ára: nemcsak a gazdaságra nézve, hanem a társadalmi, oktatásban bekövetkezett hatásoktól sem lehet eltekinteni. A negyedik tanulság, hogy egyáltalán nem mindegy, hogyan reagál a társadalom a különböző intézkedésekre, mennyire fogadja el azt és milyen magatartást képvisel a járvány időszaka alatt. Az elmúlt pár hónap bebizonyította: az új variánsok új hullámokat tudnak elindítani, ezért előállhat az a helyzet, hogy a korábban jól működő védekező intézkedések már nem működnek az új variáns ellen.

A VAKCINA NEM CSODASZER

A vakcinára nem lehet csodaszerként tekinteni, nem oldja meg egyik pillanatról a másikra a problémát – emelte ki Röst Gergely, majd hozzátette, hogy nem szabad feladni a védekezés többi, nem gyógyszerügyi intézkedését. Egy átfogó védelmi programot kell alkalmazni, a különböző intézkedések ugyanis egymást erősítik. “Nem lehet egy-egy országot kiszemelni, amely a saját országunk mintája lenne, mert minden országban más az egyedi járványhelyzet, más a lefutás, mások a társadalmi reakciók. Ha túlságosan egy országra hagyatkozunk, az félrevezető stratégiát eredményezhet” – mondta.

PARADIGMAVÁLTÁS KELLENE

A matematikus szerint paradigmaváltás kell a járványok kezelése és megelőzése terén. Itt pozitív példaként említette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) berlini irodanyitását, ami azt jelzi, hogy másként kell gondolkodni a járványok kialakulásáról, mint eddig. A matematikai modellezést be kell építeni a döntéshozatali folyamatokba, ez pedig az egész járványkezelést átalakítja (adatgyűjtés, adatminőség, azonnali adatok, modellezés, a modell folyamatos tanítása), meg kell erősíteni az epidemiológiai survaillance rendszert. Pozitív példaként említette erre az Egyesült Királyságot, valamint Ausztráliát és Kanadát. Az általa vezetett csoport aktívan működött együtt az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, több fontos elemzést és előrejelzést is készítettek.

TARTÓSAN VELÜNK MARAD EZ A FERTŐZŐ BETEGSÉG

A hosszabb távú kilátások kapcsán Röst Gergely arról beszélt, hogy a koronavírus teljes eltűnése nem valószínű, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy tartósan velünk marad ez a fertőző betegség, endémiává alakul és szezonálisan újra vissza fog térni. Ez azt is jelenti a gyakorlatban, hogy előbb-utóbb mindenki el fogja kapni a fertőzést, sőt többször is megfertőződhet, ezért fontos, hogy mindig be legyünk oltva a fertőzés megkapása előtt. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem azért lesz idővel enyhébb a vírus globális lefolyása, mert ilyen a természete, hanem mert a népesség immunitása növekszik.

Forrás: Portfolio.hu