Több mint húsz éve nem láttunk ilyet: brutálisan száguldanak az élelmiszerárak, gyakorlatilag megérkezett a 10 százalékos infláció

Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH kedd reggel. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül – olvasható a Portfolio oldalán.

Mint írják, a márciusi 8,5%-ról 9,5%-ra ugrott az infláció áprilisban. Ilyen magas áremelkedésre egyetlen szakértő sem számított, a legmagasabb becslés 9,2% volt. Utoljára 2001 nyarán, vagyis több mint húsz éve volt példa ennél nagyobb áremelkedésre. A lap kiemelte, hogy a megainfláció már tíz százalék fölé, 10,3%-ra emelkedett, ami szintén 2001 eleje óta nem látott szintet jelent.

A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN AZ ÉLELMISZEREK ÁRA UGROTT MEG

A portál ugyanakkor kiemelte, hogy egy hónap alatt – márciushoz képest – 1,6 százalékkal emelkedtek az árak, a nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése egy év alatt 9,3% volt.

A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára ugrott meg, a több mint 15%-os áremelkedést szinte mindenki megérzi. Egyetlen hónap alatt majdnem 3,5% volt az élelmiszerek áremelkedése.

Átlagon felüli mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek, illetve az ársapkával fixált üzemanyagár még így is tíz százalékkal magasabban van, mint egy évvel ezelőtt. A KSH adatai szerint tavaly áprilishoz képest az élelmiszerek ára pontosan 15,6 százalékkal emelkedett, ezen belül:

• a margariné 38,
• a kenyéré és a baromfihúsé 29,5,
• a sajté 28,9,
• a tojásé 26,7,
• a tejtermékeké 22,5,
• a péksüteményeké 20,
• az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4,
• a csokoládé, kakaóé 3,6,
• a cukoré 3,4 százalékkal.

MINDENHOL ÉVTIZEDES CSÚCSOT DÖNT AZ INFLÁCIÓ

A Portfolio szerint áremelkedésnek több oka van: egyrészt a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció – az elszálló globális energia- és élelmiszerárak miatt, amelyek elsősorban a háború miatt nőnek -, másrészt vannak belső hatások. A különböző árstopok és a rezsicsökkentés elvileg fékezik az inflációt, ennek köszönhető, hogy Európa középmezőnyében van a magyar drágulás. Másrészt viszont a kormány az év elején jelentős egyszeri intézkedésekkel élénkítette a keresletet (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz), ami miatt a kereskedők és szolgáltatók ma sokkal könnyebben tudnak árat emelni, mint korábban. Mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os idei emelése is felfelé tolja az árakat. A következő hónapokban pedig a háború hatása idézhet elő magas inflációt.