Közeleg az óraállítás, többet alhatunk ugyan, de akár komoly egészségügyi kockázatai is lehetnek a megzavart alvási ritmusunknak
Évek óta folynak az egyeztetések az óraállítás eltörléséről, azonban konszenzus hiányában erről még mindig nem született döntés, így október 30-án újabb óraátállítás elé nézünk, hajnali háromról kettőre kell majd visszatekerni a mutatókat. Bár ennek köszönhetően hamarosan egy órával többet alhatunk majd, hosszú távon korántsem szolgálja az egészségünket a folyamatos állítgatás, írta meg az Index.
Az óraátállítást, a különböző hosszúságú nappalokból fakadó, lehetséges energia-megtakarítás céljából vezették be, az elmúlt évtizedekben azonban már leginkább csak a káros és negatív hatásairól lehet hallani.
EGY EU-S FELMÉRÉS SZERINT A MAGYAR VÁLASZADÓK 90%-A TÁMOGATNÁ AZ ÓRAÁLLÍTÁS ELTÖRLÉSÉT
Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérés szerint a válaszadók döntő többsége támogatja az óraállítás eltörlését, közülük a magyar válaszadók 90 százaléka szeretné ezt. A plusz egy óra alvás ugyan vélhetően mindenkinek jólesik majd, a folyamatos időátállásnak mégis komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.
A szakértők úgy vélik, hogy az óraállítás okozta cirkadiánritmus-zavar növelheti a szívroham és a szélütés kockázatát, sőt, az autóbalesetek számának növekedésével is összefüggésbe hozható az életünk szerves részeként jelen lévő gyakorlat. Nem is beszélve a napirend, így az alvási szokások felbolygatásából adódó nyilvánvaló rossz hangulatról és mentális problémákról, amelyek az alváshiány és az óraállítás leggyakoribb mellékhatásai.
AZ ÓRAÁLLÍTÁS OKOZTA ALVÁSHIÁNY NÖVELHETI A SZÍVROHAM KOCKÁZATÁT
Mint ahogy az Index írta, a cirkadián ritmus egy olyan 24 órás, azaz napi ciklus, amely a belső óránkhoz kapcsolódik, ez koordinálja az emésztőrendszert, szabályozza a hormonokat, és ez felel az alvás-ébrenlét ciklusaiért is. Ha ez megszakad, a belső óránk nem tudja ellátni a feladatát maradéktalanul. Sőt, Dr. John O’Neill, a Cambridge-i Medical Research Council Laboratory of Molecular Biology kutatója szerint az óraállítás okozta alváshiány és az ebből fakadó stressz növelheti a szívroham kockázatát is. Az óraállítás önmagában nem felel az egészségügyi kockázatokért, azonban ha hosszú távon fennáll a cirkadián ritmus zavara, akkor komoly bajunk is származhat belőle.
HA A CIRKADIÁN RITMUSUNK FELBORUL, AKÁR SZTRÓKOT IS OKOZHAT
Ha a cirkadián ritmusunk felborul, Russel Forster, az Oxfordi Egyetem professzora szerint akár szélütést, azaz sztrókot is okozhat. A megnövekedett kockázat a magas vérnyomás járulékos hatásának köszönhető, ugyanis ez vérrögképződést idézhet elő, és elzárhatja a véráramlást az agyba vezető artériákban. A sztrók az agysejtek pusztulását okozza, ami a szélütés árulkodó jeleit váltja ki, mint például beszédzavart vagy részleges testbénulást.
A MEGZAVART ALVÁSI SZOKÁSOK MENTÁLIS ÁLLAPOTUNKRA IS KIHATNAK
Az Index cikkében arra is kitért, hogy az óraátállítás miatti megzavart alvási szokások hatással lehetnek a mentális állapotunkra is. A depresszióra hajlamos embereknél nagyobb a kockázata annak, hogy alváshiányban szenvednek, viszont a nem alvás még tovább ronthatja az állapotukat, de egy tanulmány szerint a látási viszonyok és a fáradtság lehet az oka annak is, hogy az óraállítást követően megemelkedik a balesetek száma.
2019-BEN DÖNTÖTT AZ EURÓPAI PARLAMENT AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS ELTÖRLÉSÉRŐL, ÁM EZ AZÓTA SEM KÖVETKEZETT BE
A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Eszerint a nyári időszámítás március hónap utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tart. Ezután térünk vissza a normál – más néven téli – időszámításhoz. A közvélemény nyomásának és a tudományos érveknek engedve az Európai Parlament 2019-ben döntött az óraátállítás eltörléséről, két évet adott a tagállamoknak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítást teszik-e véglegessé. A kérdést azonban azóta sem sikerült eldönteni. Bár az EU tagállamai saját hatáskörben választhatnak a téli és a nyári idő között, a gyakorlatban azonban egységes uniós döntésre van szükség.
Forrás: index.hu
