Meghalt Török Ádám, Máté Péter-díjas magyar fuvolista, énekes és dalszövegíró, a Mini együttes alapítója és frontembere – jelentette be a szomorú hírt kedd reggel a fia, Török Dániel.
A legendás zenész fia édesapja egyik dalszövegével búcsúzott tőle:
“Hé, ember, mondom, ember!
Az utat járom én,
mert ha nem tudnád, az út királya
voltam s maradok én!”
Odaát találkozunk Apa ……”
Török Ádám 1948. január 12-én született Budapesten. Már gyerekkorában elkezdett fuvolázni, majd elvégezte a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-tanszakának előkészítőjét. 1965-ben – gimnáziumi évei alatt – kezdett el zenélni zenekarban.
FELLÉPETT AMERIKÁBAN, SVÁJCBAN ÉS OLASZORSZÁGBAN IS
Pár évvel később, 1968-ban, a Dogs együttes énekese lett, majd ugyanebben az évben megalapította a progresszív rockot, blues-rockot és jazz-rockot játszó Mini együttest. 1974-ben Závodi János kilépett a zenekarból, és helyére Tátrai Tibor került a Syriusból. Ettől kezdve a Mini jazz-rockot játszott, számtalan hazai és külföldi helyszínen, de közben folyamatosan cserélődtek a tagok.
- 1976-tól rendszeresen felléptek az Ifjúsági Parkban a P. Mobillal,
- majd az 1980-as évek elejétől megszűnt a Mini, s megalapította a Mini RC-t (Robot Company) és a Tátrai-Török Tandemet.
- 1987-től 1990-ig Török szólókarrierbe kezdett, és fellépett Amerikában, Svájcban, Olaszországban és Ausztriában.
- 1990-ben fellépett a philadelphiai Freedom fesztiválon a svájci Jammin együttessel, majd egy évre rá megalapította a R.A.B.B. (Rhythm and Blues Branch) nevű zenekart Závodi Jánossal.
“Kompromisszummentes zenét csinálok, soha nem követem a trendeket, hanem mindig a saját zenémet csináltam” – mondta Török Ádám egy tavalyi tévéinterjúban, mikor azt kérdezték tőle, minek tudja be, hogy még 50 év múltán is sokan kíváncsiak a Mini zenéjére. Török pár hét múlva, május 8-án az Erkel Színházban készült nagyszabású koncertet adni több mint fél évszázados életművéből.
ROSSZ TANULÓKÉNT FELVETTÉK A SZEGEDI EGYETEMRE
Februárban adott interjút a Story Magazinnak, akkor mesélt szegedi jogász édesapjáról. “Apámmal nem voltunk túl jó kapcsolatban. Futballista akartam lenni, ő ezt ellenezte. Elkezdtem zenélni, 1966-ban már teljesen beleőrültem a beatzenébe, így nem tanultam, kimaradtam a suliból. Az érettségin is meghúztak többször is, persze hogy nem örült ennek. Apám azt szerette volna, hogy jogászdoktor legyek. Még azt is elintézte, hogy rossz tanulóként is felvegyenek a szegedi egyetemre, de hát ez nekem nem szerepelt a terveim között. Sajnos elhidegültünk egymástól, amit ma már nagyon bánok. Volt egy emlékezetes, utolsó nagy találkozásunk. 1972. június 3-án meghívtak a Videoton Jazz Fesztiválra, ahol a Mini a világ egyik legnagyobb sztárja, Keith Jarrett előtt játszott. Elhívtam a koncertre az apámat, a húgomat, szereztem nekik jegyet a díszpáholyba. Óriási sikerünk volt, ötször visszatapsoltak. A koncert után odamentem hozzá, és megkérdeztem: „Na apu, milyen volt?” Tetszett neki. Rá egy hónapra agytrombózist kapott, és pár nap múlva meghalt. Legalább utoljára még láthatta, hogy a kisfia azért nem csinál hülyeségeket” – mesélte a rocklegenda, aki több ízben is fellépett városunkban.
