Sok oka van annak, hogy az emberek fejében zavar van a koronavírusról – kezdte beszélgetésünket dr. Kemenesi Gábor Junior Prima díjas biológus, víruskutató, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai laboratóriumának munkatársa, aki a napokban Facebook posztban reagált a szegedi kutatóorvos, dr. Letoha Tamás kijelentésére.
ÚJ DOLOG A KORONAVÍRUS, NEM VÉLETLENÜL FÉLÜNK TŐLE
Kemenesi is egyetért abban, hogy a koronavírus új, és a tudomány is most ismeri meg, viszont éppen emiatt nem hasonlítható össze a nátha vírusokkal. A koronavírusok ugyanis egy víruscsoport, de a náthát is okozó törzsekkel szemben az új típusú koronavírus kifejezetten magas patogenitásúnak számít. Azt, hogy mennyire veszélyes, sokféle mutató alapján lehet lemérni, például hogy mennyire terjed, és ott van a halálozási mutató is, ami mindenkinek a legjobban megüti a fülét.
„A teljes populációra vetítve a jelenlegi korrigált halálozási rátája a koronavírusnak 0,8 százalék körül van, ami nem tűnik soknak. Sokmillió fertőzés esetén azért ez már mást jelent, de a lényeg, hogy nem nézhetjük homogén módon az adatokat, a járvány nem így működik. Térben és időben is dinamikusan változik: egyrészt gócpontokat hoz létre a terjedési képességéből adódóan, másrészt a populációnak egy szegmense – az idősek – rendkívül érintettek ebben, itt már nem igaz a 0,8 százalékos halálozási arány” – fejtette ki Kemenesi Gábor.
Az életkor mellett komoly kockázati tényezőnek számítanak a krónikus betegségek, például a cukorbetegség vagy a keringési panaszok, ezek pedig vezető kockázatfaktorok világszerte, emiatt a világon és Magyarországon is van egy óriási rétege a lakosságnak, akikre fokozottan veszélyes a koronavírus. Ezért is fontos az, hogy ne tudjon a vírus gócpontot létrehozni, mint tette azt Lombardiában, New Yorkban és sok amerikai államban.
KÉT PILLÉR VAN A VÉDEKEZÉSBEN
Két fronton lehet védekezni egy vírus ellen – osztotta meg a víruskutató. Az egyik a társadalmi szint, amikor az emberek tudatossága határozza meg, milyen messzire jut a vírus. Itt számít például az, hogy a maszkviselés, a kézmosás és a távolságtartás aranyhármasát az észszerűség határain belül mennyire tartják be az emberek. A másik pillér a járványügy: ide tartozik az esetek korai felismerése, azaz a szűrés, a kontaktok lekövetése és az izolálás. Mindkét pillérnek jól kell működnie ahhoz, hogy meg lehessen úszni egy járványt.
„Az a szint, ahol most vagyunk a járványban, nem engedi meg, hogy kicsinyítsük a nagyságát a kihívásnak. És igen, most Magyarországon nincs járvány, és az, hogy mennyire tud majd járvánnyá fejlődni a vírusnak az alacsony szintű jelenléte, az kifejezetten azon múlik, hogy az emberek mennyire tudatosak, és mennyire fogják fel a helyzet komolyságát. Ezért írta a Facebook posztomban, hogy a járvány nem a félelemkeltésről szól, és nem is semmi, hanem a kettő között van” – tette hozzá a víruskutató.
Kemenesi szerint fontos az, hogy legyünk tudatában a kihívásnak, és csináljuk azt, amit most meg kell tenni azért, hogy szeptemberben ki tudjanak majd nyitni az iskolák, és ne kelljen megint bezárni mindent.
A VÍRUS MÉG JÓ IDEIG VELÜNK FOG MARADNI
A pécsi víruskutató szerint a koronavírus hosszú ideig jelen lesz, de az kérdés, hogy milyen formában. Nehéz lenne megjósolni, lesz-e második hullám, de a kockázat reális, és tényleg oda kell figyelnünk, hogy ne legyen baj – zárta gondolatait Kemenesi Gábor.
SOK DOLOGBAN IGEN, DE NEM MINDENBEN VAN EGYETÉRTÉS A KUTATÓK KÖZÖTT
A koronavírusról hétfőn mondta azt a Szeged365.hu-nak a szegedi kutatóorvos, dr. Letoha Tamás, hogy nem is akkora szörnyeteg, mint ahogy hisszük, viszont akkor ő is úgy fogalmazott, hogy nagyon nagy a fertőzőképessége, és fontos a higiéniai szabályok betartása.
