Arany Jánostól Kőműves Kelemenig – 80 szegedi kisdiák barangolta be Erdély és a Partium legizgalmasabb helyeit
Arany Jánostól Hunyadi Mátyáson át Kőműves Kelemenig rengeteg történelmi és irodalmi alak “kísérte el” azt a 80 szegedi általános iskolás diákot, akik egy pályázatnak (sőt, rögtön kettőnek) köszönhetően járhatták be a történelmi Erdély és a Partium vidékeit. Cikkünkben az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola beszámolóját közöljük, Körömi Bence kísérőtanár tollából.
A SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája 7. osztályos tanulói az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával idén ismét útra kelhettek és bejárhatták a történelmi Erdély és a Partium vidékeit. Az idei tanévben iskolánk két pályázat (HAT-KP-1-2023/1-000716, HAT-KP-1-2023/1-000719), keretén belül valósította meg az utazást, összesen 80 gyerekkel.
Utunk során több történelmi és irodalmi alak személye kísért el minket, Arany Jánostól Hunyadi Mátyáson át Kőműves Kelemenig.
Az utazás első állomását Nagyszalonta jelentette, ahol a Toldi költőjéről emlékeztünk meg, és ahol egy interaktív kiállítást tekinthettünk meg. Ezt Nagyvárad követte. A Szent László Székesegyháznál álltunk meg először, majd a Püspöki Palotában megtekintettük a lovagkirály hermáját. Ezt követően Ady Endre és Juhász Gyula életének néhány momentuma jelent meg szemünk előtt. Az utazást következő részében a Királyhágóhoz érkeztünk, mely az Erdélyi Fejedelemség határa is egyben. Az első napunkat Kalotaszentkirályon zártunk, ahol népviselet- és néptáncbemutatóval kedveskedtek a helyi iskola tanulói.
A második napon Kolozsvárra indultunk, ahol először a Házsongárdi temetőben tettünk látogatást, megkoszorúzva Apáczai Csere János sírját. Ezt követően bejártuk a Református Kollégium épületét, ahol a helyi diákokkal ismerkedhettek a gyerekek. A falakon lévő tablókon több híres személyt fel lehetett fedezni, többek között Szabó Dezsőt, Az elsodort falu c. regény íróját is. A JuGyu-s diákok kiselőadással készültek Szeged városáról, kiemelve a közös pontokat, mint a Farkas utcai templom, illetve az alsóvárosi templom közötti hasonlóságokat. Látogatásunkat közös, Összetartozás napi műsorral zártuk. A már említett Farkas utcai templom következett ezután, ahol érdekes előadáson vettünk részt a templom történetével kapcsolatban. Ezt követően Kolozsvár központjában, szintén idegenvezető kíséretében rengeteg információt megtudhattunk a Szent Mihály-templomról, melynek tornyába a vállalkozó szellemű diákok fel is mehettek. Kolozsvári látogatásunkat Hunyadi Mátyás szülőházának megtekintésével zártuk. Azonban második erdélyi napunk ezzel még nem ért véget! Tovább folytattuk utunkat, s meg sem álltunk Korondig, ahol Józsa László fazekasmester a szakma rejtelmeibe avatott be minket. Ezt követően Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírját.
Utazásunk harmadik napján a túrázás került középpontba. Gyalogosan tekintettük meg a Békás-szoros sziklás falait, azután pedig gyönyörködtünk a Gyilkos-tóban. Kalandozókedvű csoportunk nagy része (szinte mindenki, négy tanuló kivételével, azaz 76 diák!) a Kis-Cohárd csúcsát is meghódította, ha kellett, egymást is bátorítva, segítve. A visszafelé vezető úton még megálltunk a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban, ahol rövid előadást hallhattunk a családról és a kastélyról. A nap végén a csíkrákosi diákok és a jugyus gyerekek focimeccsén izgultunk, drukkoltunk közösen. A mérkőzés igen szoros volt, de végül a JuGyu csapata került ki győztesen a játékból.
Negyedik napunkon, megkoszorúztuk a madéfalvi veszedelem emlékművét. Megálltunk továbbá a székelyderzsi vártemplomban, mely az UNESCO Világörökségének része a templomban található, 15. században keletkezett, s a Szent László-legendát megörökítő falfreskó miatt. Ezután a Fehéregyháza határában található Petőfi-emlékhelynél is elidőztünk. Kicsit még kapcsolódva a szabadságharc költőjéhez, rövid időt a segesvári várban is eltöltöttünk. Ezután megtekintettük a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárat, mely a 19. századi Erdélyben a hazai Országos Széchenyi Könyvtárral azonos szereppel bírt.
Pénteken, sajnos elérkezett az utazás utolsó napja. A lelkesedésünk azonban egyáltalán nem lankadt, mikor a Tordai Sóbányát járhattuk be, majd a Tordai-hasadékban túráztunk, szintén Szent László nyomában járva. Gyulafehérváron megkoszorúztuk a Hunyadiak sírját is. Az út utolsó állomása Déva volt, ahol a Magyarok Nagyasszonya Kollégium lakói számára vittünk adományt, majd megtekintettük a Magos Déva várához vezető utat.
A gyerekek a program aktív résztvevői voltak. Rengeteget készültek, a buszon, és a helyszíneken egyaránt kiselőadásokkal segítették társaik ismereteinek gazdagodását. Mindannyian nagyon jól éreztük magunkat, és hálával, valamint elismeréssel tartozunk Beke Ferenc és Lakatos Ferenc kollégáknak, akik megszervezték a kirándulást, hiszen munkájuk nélkül mindannyian, rengeteg emlékkel és élménnyel szegényebbek lennénk.
Szerző: Körömi Bence kísérőtanár
