Fizetünk vagy nem fizetünk? A főispán asztalán az ügy, szegedi ügyvéd nyújtott be beadványt a kapubejárók és garázsbejárók fizetőssé tételének vizsgálatára
Mint korábban megírtuk, augusztus 1-től, azaz csütörtöktől változik a parkolási rend Szegeden. A Szepark közleményében azt írja, hogy elsejétől az útcsatlakozások is fizetősek lesznek a zónákon belül, vagyis a kapubejárók és garázsbejárók is. A témával kapcsolatban Dr. Ragány Zoltán, szegedi ügyvéddel beszélgettünk korábban, mely során kiderült, az önkormányzat által útcsatlakozásnak minősített területekre nem alkothatnak ilyen szabályt, mert nem adott nekik erre a törvény felhatalmazást. Július 25-én ezért Dr. Ragány Zoltán benyújtott a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal felé az általa Alaptörvény-ellenesnek vélt helyzetre való figyelemfelhívást Dr. Salgó László főispán részére.
ARRA HÍVTA FEL A FŐISPÁN FIGYELMÉT, HA EGYETÉRT AZ ÁLLÁSPONTJÁVAL, LÉPJEN FEL A SZEGEDIEK ÉRDEKÉBEN
Mint Dr. Ragány Zoltán elmondta, arra hívta fel Dr. Salgó László főispán figyelmét, ha egyetért az ő álláspontjával, lépjen fel a szegediek érdekében. “Tekintettel arra, hogy a korábban kifejtetteknek megfelelően a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendeletének 1.§ (2) bekezdésébe hivatkozott l.) pontja – álláspontom szerint törvénysértő módon – kiterjeszti a Kttv. 15/A.§-ában foglalt rendelkezéseit az útcsatlakozással anélkül, hogy erre a jogszabály felhatalmazást adott volna, így álláspontunk szerint az önkormányzati rendeletnek ez a rendelkezése Alaptörvényellenes” – olvasható az ügyvéd indítványában, mely az alábbi konklúzióval zárul.
“Tekintettel arra, hogy a nevesített jogsérelem a lakosságot széles körben érintheti, így kérem a Főispán Urat, hogy kérelmünket szíveskedjen megfontolni, és az Alaptörvényellenesség körében a Kúriánál eljárást kezdeményezni a jogsérelem mielőbbi kiküszöbölése érdekében” – olvasható a beadvány záró konklúziójában.
A FŐISPÁN KEZÉBEN VAN A DÖNTÉS
Dr. Ragány Zoltán azt is elmondta, innentől kezdve az ügy a főispán kezében van, hiszen az indítványnak nincs határideje. “Ő dönthet úgy, hogy egyetért velem és kezdeményezi ezt az eljárást, de ennek nincs határideje. A főispánnak semmiféle kötelezettsége nincs, ha ő nem osztja az én álláspontomat, vagy nem lép fel a Kúria előtt, ezzel ő nem sért meg semmilyen rá vonatkozó kötelezettséget. A jogszabály kizárólag neki adja meg annak a lehetőségét, hogy általános jelleggel fellépjen” – tudtuk meg.
AZ ÜGYVÉD SZERINT JELEN ÖNKORMÁNYZATI RENDELET NEM ÍRJA FELÜL A KRESZ-T
Mint korábbi beszélgetésünk során Dr. Ragány Zoltán leszögezte, az önkormányzati rendelet nem írhatja felül a KRESZ-t. Az Alaptörvény 32. cikk (3) bekezdésében úgy fogalmaz, hogy „az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes“, és mivel a KRESZ egy KPM-BM együttes rendelet, ami a jogforrási hierarchiában felette áll az önkormányzati rendeletnek, a KRESZ-t nem írhatja felül. „A problémát én nem ebben látom, ugyanis az álláspontom szerint ez az önkormányzati rendeletmódosítás nem írja felül a KRESZ-t. Nem tartalmaz a KRESZ-szel ellentétes szabályt“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán.
A probléma abban érhető tetten, hogy a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 1.§ (2) bekezdés l) pontja kiterjeszti a Kttv. 15/A.§-ában foglalt rendelkezéseit az útcsatlakozással annak ellenére, hogy erre a jogszabály nem adott felhatalmazást.
De mit is mond ki az augusztus elsejével életbe lépő önkormányzati rendeletmódosítás (Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/2024. (VII. 2.) önkormányzati rendelete)? Mint az ügyvéd elmondta, ez a rendeletmódosítás bevezet két fogalmat az értelmező rendelkezések körébe.
- Az egyik azt tisztázza, mit nevezünk útcsatlakozásnak: eszerint útcsatlakozás „a közforgalmú úttal határos ingatlan megközelítését szolgáló útkapcsolat“. (kapubejáró)
- A másik fogalom, a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozás.”
„Ez teremtené meg az önkormányzati rendelet alkotójának általam feltételezett szándéka szerint azt, hogy ezekben a bizonyos kapubejárókban is az adott díjzónára vonatkozóan kelljen parkolóhely használati díjat fizetni. Ez pedig nem írja felül a KRESZ-t. Hiszen itt – az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulásával – szabad várakozni, az önkormányzat annyit mond, hogy kiterjeszti ezekre a területekre is a díjfizetési kötelezettséget“ – mondta el Dr. Ragány Zoltán. Hozzátette, ebben eddig nincs is semmilyen probléma, azonban más kivetnivalót talált a rendelkezésben.
A RENDELETMÓDOSÍTÁS EGY RÉSZÉT ÚGY ALKOTTÁK MEG, HOGY AHHOZ NEM RENDELKEZNEK TÖRVÉNYI FELHATALMAZÁSSAL
A szóban forgó önkormányzati rendelet bevezető rendelkezése megjelöli azokat a jogszabály felhatalmazásokat, amelyek alapján ő ezt az önkormányzati rendeletet megalkotta. Ebben hivatkozik a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjára és 48. § (5) bekezdésére, továbbá az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjára, amelyek alapján megalkották az önkormányzati rendeletet.
„A probléma a 15/A. § (1) bekezdésében van, ugyanis erre vonatkozóan nincs törvényi felhatalmazása az önkormányzatnak. Tehát, az önkormányzat idevonatkozó rendeletének egy részét olyan kérdésben hozta meg, amely vonatkozásban nem rendelkezik törvényi felhatalmazással.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontja így szól ugyanis:
- a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint
- b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.
„Tehát ez arra ad felhatalmazást az önkormányzatnak, hogy hozhat olyan szabályt, amely alapján az itt megjelölt ingatlan területek vonatkozásában meghatározza azt, hogy kell-e díjat fizetni, és, ha igen, akkor mennyit“ – mondta el az ügyvéd.
EGY SZÓ ELTÉRÉSE OKOZZA A PROBLÉMÁT
Hozzátette, ennek függvényében vizsgáljuk meg újra az önkormányzat által megalkotott kiegészítő szabályt, miszerint a közlekedési célú használat: a járművekkel a közutakon, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken és útcsatlakozásokban történő várakozást” jelenti. Mint Dr. Ragány Zoltán felhívta rá a figyelmet, itt csupán egyetlen szó eltérés látható csupán a 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) pontjához képest, mégpedig az „útcsatlakozás“.
„Erről azonban a törvény nem szól. Az útcsatlakozást, amit a helyi önkormányzat itt, mint kiterjesztő rendelkezést megalkotja, a közúti közlekedésről szóló törvényben nem szerepel.
Tehát az önkormányzat által útcsatlakozásnak minősített területekre nem alkothat ilyen szabályt, mert nem adott neki erre a törvény felhatalmazást.
Tehát más jogszabállyal ellentétes az önkormányzati rendeletnek ez a rendelkezése, így Alaptörvény ellenes“ – magyarázta el az ügyvéd.
AZ ÜGYBEN REAGÁLT A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT
A témában feltett kérdésinkre Szeged város önkormányzata az alábbi választ adta: “A rendeletmódosítás kiterjesztette a fizető parkolási övezeteket az útcsatlakozásokra is, amelynek kapcsán a panaszosok részéről jogértelmezési kérdés merült fel. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény felhatalmazó rendelkezése [15/A. § (1) bekezdés a) pont] szerint a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni. Tekintettel arra, hogy az útcsatlakozás a helyi önkormányzat tulajdonában lévő közterület, így a felhatalmazó rendelkezés kiterjed az útcsatlakozásokra is” – írták válaszlevelükben.
Mint Dr. Ragány Zoltán elmondta, ez azt jelenti, hogy az önkormányzat álláspontja szerint az egyéb közterület fogalmába beletartoznak az útcsatlakozások is, de az ügyvéd szerint, ha ez helyes lenne az önkormányzat részéről, akkor nem lett volna szükség az önkormányzati rendelet módosítására.
HOLNAPTÓL LÉP HATÁLYBA A RENDELET
Ami biztos, augusztus elsejétől, azaz holnaptól a kapubejárók és garázsbeállók is fizetősek lesznek a zónákon belül Szegeden. Hogy az indítvány hoz -e változást ebben, az még jelenleg nem tudható. Az ügyben megkerestük Dr. Salgó Lászlót, a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal főispánját, amint válasza megérkezik, frissítjük cikkünket.
Láttál valamit, amely izgalmas, érdekes vagy hasznos lehet a Szeged365 Family többi tagja számára is? Töltsd le a vadonatúj applikációnkat, küldj fotót és légy a tudósítónk!
App Store: https://apple.co/3ZdLaYm
Google Play: https://bit.ly/3LSOTHJ
Kövess a Szeged365 TikTok, Facebook és Instagram oldalakon is!
Köszönjük, hogy a virtuális családtagunk vagy!
