Tarajos sült fogtak be Szegeden, a rendezőpályaudvaron
Egy tarajos sült (Hystrix cristata) fogtak be Szegeden, az alsóvárosi Ballagi tó sor melletti rendezőpályaudvaron, az állat biztonságban van a Szegedi Vadasparkban – adta hírül az intézmény vezetője, Veprik Róbert.
Veprik Róbert igazgató pénteken elmondta: korábban többször is megkeresték már az intézményt azzal, hogy egzotikus állatokat véltek felfedezni Szegeden vagy a város környékén. Előfordult, hogy a vadaspark munkatársai kígyót fogtak be egy játszótéren vagy illegálisan tartott szervált kellett befogadniuk, de olyan is, hogy csak egy vízisikló okozott riadalmat.
KÉT SZEGEDI MÁV-KOLLÉGA FUTOTT ÖSSZE AZ AFRIKÁBAN ŐSHONOS ÁLLATTAL
Július végén jelezték, hogy egy tarajos sül bukkant fel a szegedi rendezőpályaudvar környékén. A fajmeghatározás pontosnak bizonyult, az állatot befogták. Eredete ismeretlen, vagy Szerbiából keveredett Szegedre, vagy egy kedvtelésből tartott állat szökött meg, esetleg gazdája unhatott rá. A sül további sorsáról a hatóságok döntenek, ezután a vadasparkban gondozzák tovább vagy másik magyarországi állatkertbe kerül. Korábban a faj példányait gondozták a Szegedi Vadasparkban, jelenleg egy távolabbi rokonát, az észak-amerikai kúszósült (Erethizon dorsatum) mutatják be a látogatóknak.
Horváth Zoltán és Baksa Ottó, a MÁV tarajos sült felfedező munkatársai elmondták: őz, róka, nyúl gyakorta előfordul a pályaudvar környékén, tarajos süllel azonban korábban még nem találkoztak. Már korábban is felfigyeltek a különös állatra, amely egyik este betévedt a fűtőházba. Akkor biztonságba helyezték és értesítették az állatkertet.
MINDEN, AMIT A TALAJOS SÜLRŐL TUDNI AKARTÁL
A 60-90 centisre megnövő tarajos sül Afrikában őshonos, de előfordul Szicíliában és Olaszországban is, oda egyes feltételezések szerint még a rómaiak telepítették be. A kifejlett példányok tömege elérheti a 30 kilogrammot is, így az eurázsiai hód után a kontinens legnagyobb rágcsálójának számít. Testét a háta közepétől a farkáig 30-35 centis tüskék borítják, a kimeresztett tüskék az állat fején hosszú tarajt képeznek. A tüskéket védekezésre használja, azok lazán ülnek az állat bőrében, és a támadóval érintkezve azonnal leválnak. A visszahajló horgokkal sűrűn tűzdelt tüskék minden mozdulatra egyre mélyebben fúródnak a testbe és fájdalmas, elgennyesedő sebet okoznak.
A tarajos sülök magányosan, néha párban járnak és szinte kizárólag éjszaka aktívak, a nappalokat a maguk ásta üregekben töltik. Európában telente is az üregrendszerekbe húzódnak, de nem alusznak téli álmot. Gumókkal, gyökerekkel, gumókkal táplálkoznak, de rovarokat, gyíkokat, békákat is elfogyasztanak. A nőstények Afrikában évente kétszer-háromszor, Európában csak egyszer, tavasszal fialnak, alkalmanként két-három utódot a világra hozva. A kicsinyek a rágcsálókhoz képest fejletten születnek, tüskéik azonban még puhák, egy hét után keményednek meg.
Forrás: MTI