Ruzsa idén 75 éve önálló község – egy település, amely kitartással és hittel építette fel saját történelmét
Idén 75 éve annak, hogy Ruzsa hivatalosan is önálló településsé vált: 1950. január 1-jén szakadt el közigazgatásilag Csorvától, ezzel pedig megkezdte saját útját a Homokhátságon. A Szegedtől nyugatra fekvő község az elmúlt évtizedekben hű maradt hagyományaihoz, miközben lépést tartott a fejlődéssel is – nem csoda, hogy a térség egyik legélhetőbb, legösszetartóbb közösségeként tartják számon.
A falu története korábban a csorvai kapitánysághoz, majd a szegedi járáshoz kötődött. 1947-től közigazgatási kirendeltségként működött, majd három évvel később, 1950. január 1-jén hivatalosan is önálló község lett. A „Ruzsa” nevet 1957. április 1-jétől használják hivatalosan. Azóta a település töretlenül fejlődött – intézmények, közösségi terek, civil szervezetek, és egy rendkívül aktív helyi társadalom formálja nap mint nap Ruzsa jelenét és jövőjét.
A kerek évforduló kapcsán Mihálffy Béla országgyűlési képviselő is ellátogatott Ruzsára, hogy személyesen is kifejezze elismerését a település múltjáért és jelenéért. Bár ünnepséget nem tartottak, a látogatás önmagában is szimbolikus: Ruzsa ma is fontos része a Homokhátság térségének, és példaként állhat a hasonló méretű falvak előtt, hogyan lehet egyszerre múltat őrizni és jövőt építeni.
Bár sokan ma is egy csendes, nyugodt településként ismerik Ruzsát, a történelme bőven tartogat érdekességeket. A falu területén egykor sűrű erdőségek húzódtak, amelyek helyét a 19. században vették át a tanyás gazdálkodások. A homokháti éghajlat, a szorgalmas kezek és a közösségi összetartás mind hozzájárultak ahhoz, hogy a falu idővel saját identitásra és karakterre leljen. Ruzsa tehát nemcsak egy pont a térképen, hanem egy 75 éves történet, amelyet most is írnak tovább.
