Akkora földrengés volt Kamcsatkán, hogy Amerika egyes részein, Japánban és a Fülöp-szigeteken is cunamiriadót rendeltek el

A Csendes-óceáni térségben cunamiriadót rendeltek el, miután szerdán, magyar idő szerint hajnalban 8,8-as magnitúdójú földrengés rázta meg Oroszország keleti partjait. A mostani volt a történelem hatodik legerősebb földrengése.

A rengés az idén július 20-án bekövetkező 7,4-es erősség rengés környékén, a Kamcsatka-félszigeten található Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól nagyjából 119 km-re délkeletre, 20,7 km-es mélységben történt. Az ekkora rengés nagyon ritka, évente legfeljebb 1-2 történik a világon, de vannak évek, amikor egy sem.

MÉG AMERIKÁBAN IS CUNAMIRIADÓT RENDELTEK EL

Az Időkép azt írja, hogy az orosz hatóságok 3-4 méteres hullámokról számoltak be Kamcsatka térségében, de riadó van érvényben a Fülöp-szigeteken, Indonéziában, Japánban, Oroszországban, illetve az Egyesült Államok egyes részein, például a nyugati partvidéken, az alaszkai Aleut-szigeteket és Hawaii-on. De készül az esetleges árhullámra Peru, Chile, Ecuador és Mexikó is. A rengés által keltett szeizmikus hullámokat a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium szeizmológiai állomáshálózata is egyértelműen regisztrálta.

A VILÁG EGYIK LEGAKTÍVABB SZEIZMIKUS ÖVEZETE

Azt írták, hogy a földrengés a Kuril–Kamcsatka szubdukciós zónában történt, ahol a Csendes-óceáni kőzetlemez alábukik a Kamcsatkai-félsziget kontinentális oldala alá. A két lemez konvergenciája ebben a térségben évente 76–90 milliméter közé tehető. A Kamcsatka-félsziget a világ egyik legaktívabb szeizmikus övezete. Az elmúlt hónapokban kisebb rengések és vulkáni működés is megfigyelhető volt a régióban. A régióban korábban is történtek jelentős földrengések. 1952-ben egy Mw 8,8–9,0 közötti nagyságú földrengés történt a mai esemény epicentrumától délkeletre, amelyhez nagy erejű cunami is társult, több part menti települést súlyosan érintve. A kutatások szerint az akkori rengés egy több száz kilométer hosszú szakaszt szakított fel a szubdukciós zónában, viszonylag mélyebb, akár 40 km-es tartományban is. Egy 1737-es eseményről is fennmaradtak feljegyzések, amelynek magnitúdóját a jelenlegi ismeretek alapján becsülték meg, de instrumentális adatok nem állnak rendelkezésre, így a pontos értéke nem ismert. A vonatkozó becslések szerint jelentős cunamit válthatott ki. A főrengést követően több utórengés is bekövetkezett, és a következő napokban is számítani lehet újabb, kisebb-nagyobb rengésekre.