„Hiába a nyelvvizsga, nem tudunk megszólalni” – szegedi gyereknevelési specialista boncolgatta a magyar idegennyelv-oktatás helyzetét
A magyar gyerekek évekig tanulnak idegen nyelvet, mégsem tudják használni – erre a problémára hívja fel a figyelmet a szegedi gyereknevelési specialista, Beszédes Henrietta podcastjának (Anyasztori) legújabb epizódja, amelyben Homor Fatima beszélt a nyelvtanulás valódi akadályairól és az élményalapú tanulás szerepéről.
A magyar idegennyelv-oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy nincs mérhető eredménye – fogalmaz a beszélgetésben Homor Fatima. „Ha valaki éveken keresztül tanul egy nyelvet, de nem tud megszólalni, akkor a folyamat nem működik” – mondja.
A NYELVTANULÁST ÉLMÉNNYÉ KELL TENNI
A szakember egy több tízezer poliglottot vizsgáló nemzetközi kutatásra hivatkozva kiemeli: egyetlen közös tényező volt a sikeres nyelvtanulók között: élvezték a tanulást. Ha ez hiányzott, a folyamat megszakadt. Ezzel szemben az iskolai gyakorlat sokszor a kötelező tananyagra és a szavak magolására épül. „A nem használható tudás meddő” – fogalmaz Fatima, hozzátéve, hogy a nyelv alapvetően kommunikációs eszköz, nem pedig lexikai ismeretanyag.
A PROBLÉMA OTTHON IS JELEN VAN
A beszélgetés szerint a nyelvtanulás nemcsak az oktatási rendszerben csúszik el. A szülői minta hiánya szintén meghatározó tényező.
„A gyerek nem azt fogja fontosnak tartani, amit mondunk, hanem amit lát” – hangsúlyozza Homor Fatima. Ha a nyelvtanulás nem jelenik meg természetes módon a családban, később nehezebb motivációt építeni. Pedig kisgyermekkorban a nyelvtanulás még ösztönös folyamat: a gyerekek hangokat utánoznak, kapcsolódnak, játszanak és nem tanulnak a szó klasszikus értelmében.
A NYELVVIZSGA NEM AD HITELES KÉPET
A beszélgetés egy másik fontos problémára is rámutat: sokan rendelkeznek nyelvvizsgával, mégsem képesek kommunikálni.
„Nem az a kérdés, hogy van-e B2-es nyelvvizsgád, hanem az, hogy meg tudsz-e szólalni” – fogalmaz a kutató. A papíron igazolt tudás és a valós nyelvhasználat közötti különbség hosszú távon önbizalomhiányhoz és elakadáshoz vezethet.
AZ ÉLMÉNYALAPÚ TANULÁS ELENGEDHETETLEN
A megoldás kulcsa a beszélgetés szerint az élményalapú tanulás és a kapcsolódás. A nyelv akkor tanulható meg, ha a tanuló használja, hibázik, a hibák ellenére azonban pozitív élményeket szerez az idegennyelv használata közben.
„A nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni” – hangsúlyozza Homor Fatima. A hibázás nem akadály, hanem a fejlődés feltétele.
Mint a beszélgetésből kiderül: amíg a nyelvtanulás csak egy kötelező feladat, addig a gyerekek nem fognak igazán megtanulni beszélni. De ha élménnyé válik, akkor megszűnik a kényszer, és helyette kíváncsiság, bátorság és valódi használható tudás jelenik meg.



