Megszavazták az Alaptörvény-módosítást: Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök – ha Sulyok Tamás is jóváhagyja

Az Országgyűlés hétfő délután 135 igen szavazattal, 50 nem ellenében és 6 tartózkodás mellett elfogadta az Alaptörvény 16. módosítását. A döntés értelmében a jövőben legfeljebb két ciklusban, összesen nyolc évig lehet valaki miniszterelnök Magyarországon. A módosítás a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alkotmányos lehetőségét is megteremti. A Fidesz–KDNP képviselői nem támogatták az előterjesztést, a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak. Egy valami persze még hiányzik a hatálybalépéshez: ez pedig Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírása.

A Telex beszámolójában emlékeztet: a javaslatot május 20-án nem a kormány, hanem egyéni képviselői indítványként nyújtotta be a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. A megoldás több kritikát is kapott, mivel nem előzte meg szélesebb társadalmi és szakmai egyeztetés. Magyar Péter egyébként már a kampány során is több elemét előrevetítette a módosításnak. A javaslatot jegyző Melléthei-Barna Márton a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a tervezet egyfajta állásfoglalás arról, milyen államot kívánnak építeni, és három alapüzenetet hordoz:

• A hatalom nem örök.
• A közvagyon a nemzeté.
• Az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.

CIKLUSKORLÁT ÉS POLITIKAI VITÁK

A módosítás egyik legvitatottabb eleme, hogy két ciklusban korlátozza a miniszterelnöki mandátumot, és kimondja: „a nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. után betöltött miniszterelnöki megbízatásokat kell figyelembe venni”.

A Tisza Párt szerint a szabályozás a politikai hatalom korlátozását szolgálja, míg a Fidesz szerint „lex-Orbánként” értelmezhető, és személyre szabott jogalkotásról van szó. A Fidesz szerint a módosítás célja tehát valójában Orbán Viktor politikai visszatérésének megakadályozása, amit visszamenőleges hatályú jogalkotásként értékelnek.

A MÓDOSÍTÁS NEM VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÚ

A Telexnek nyilatkozó Stánicz Péter alkotmányjogász szerint ugyanakkor a módosítás nem visszamenőleges hatályú, mivel a jövőre vonatkozóan szabályozza a miniszterelnöki tisztség betöltését. Az alkotmányjogász értelmezése szerint visszamenőleges hatályról akkor beszélhetnénk, ha valakit utólag fosztanának meg a miniszterelnöki tisztséggel járó jogaitól vagy juttatásaitól. A mostani szabályozás ezzel szemben csak a hatálybalépést követő időszakra vonatkozik. A korlátozás egyébként érinti Magyar Pétert is.

EZ TÖRTÉNT A SZAVAZÁS ELŐTT A PARLAMENTBEN

A hétfői parlamenti ülés napirend előtti felszólalásait elsősorban a migráció és a Vitnyéd mellé tervezett menekülttábor ügye határozta meg. Magyar Péter miniszterelnök felszólalásában ismét azt állította, hogy a korábbi kormány valóban menekülttábor létesítését tervezte a település közelében, és a projekt csak azért nem valósult meg, mert annak részletei idő előtt nyilvánosságra kerültek. A miniszterelnök a korábbi kormányülések jegyzőkönyveire hivatkozva arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a hivatalos határidő előtt is kész lett volna alkalmazni az Európai Unió migrációs paktumának egyes elemeit.

A kormányoldal részéről Gulyás Gergely azzal érvelt, hogy a korábbi intézkedések célja az Európai Unió által kiszabott, napi egymillió eurós bírság elkerülése volt. Magyar Péter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány nem kívánja végrehajtani a migrációs paktumot annak jelenlegi formájában.

A REZSICSÖKKENTÉS JÖVŐJE

A Tisza Párt emellett vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezné annak feltárására, hogy a korábbi kormányzat hány embercsempészt engedett szabadon. A parlamenti vitában szóba került a rezsicsökkentés jövője is: Vitályos Eszter erről kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert, aki szerint nemcsak megőrizni, hanem javítani is kell a magyar emberek életszínvonalát.

Az ülés során Dúró Dóra a szívhangrendelet ügyét vetette fel, míg Ruszin-Szendi Romulusz a honvédségnél tervezett reformokról beszélt. Elmondása szerint a katonák véleményét kérdőíves formában is kikérik a tervezett változtatásokról. Az új kormány megalakulása óta először jelent meg az Országgyűlésben Lázár János korábbi építési és beruházási miniszter is.

A parlamenti ülés összefoglalója a Telex tudósítása alapján készült.