Több száz szegedi fa várja a hétköznapi hősöket! A lakosság is aktívan bekapcsolódhat a városi fák megmentésébe Szegeden

A trópusi hőség és a drasztikus csapadékhiány egyre súlyosabb kihívás elé állítja Szeged növényzetét. A Szegedi Tudományegyetem kutatói azonban nemcsak az okokat vizsgálják, hanem cselekvési tervet is kínálnak: földrajz-földtudomány szakos hallgatók aktív közreműködésével új, interaktív térkép készült, amelyen keresztül immár a lakosság is aktívan bekapcsolódhat a városi fák megmentésébe – közölte szerkesztőségünkkel az egyetem.

Mint kiemelték, a meteorológiai adatok riasztó képet festenek: a Dél-Alföldön, így Szegeden is egyre gyakoribbá váltak az extrém hőhullámok. A nyári időszakban a minimum hőmérséklet egyre gyakrabban már nem süllyed az ún. „trópusi éjszakát” jelentő 20 °C alá, a nappali maximumok pedig átlépik a 40 °C-ot, miközben a csapadékmennyiség drasztikusan lecsökkent. A régió bizonyos részein a tavalyi éves csapadékösszeg alig érte el a 250-300 millimétert, ami már a félsivatagi területek klímáját idézi.

A VÁROSI HŐSZIGET-EFFEKTUS

Az egyetem úgy véli, hogy a megváltozott viszonyokat a városi hősziget-effektus tovább súlyosbítja. A leburkolt, felmelegedő felületek és a vízhiány következtében a hagyományos, évtizedek óta velünk élő fafajok egyszerűen fuldokolnak. Ennek drámai következménye, hogy csupán a tavalyi év során több mint 2100 kiszáradt, elpusztult fát kellett eltávolítani a közterületekről – köztük olyan ikonikus példányokat is, mint a Széchenyi téri „disznófejű” platán.

RADIKÁLIS SZEMLÉLETVÁLTÁS

A probléma kezelése és Szeged zöld arculatának megóvása tudományos beavatkozást igényel. A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetének szakemberei gőzerővel dolgoznak a fenntartható megoldásokon. Dr. Gulyás Ágnes, az intézet adjunktusa a városi zöldterület-gazdálkodás megújításának elkerülhetetlenségére figyelmeztet:

“Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek képesek elviselni a romló feltételeket, ugyanakkor öntözési és kezelési igényük alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak. Ez nagyon nagy kihívást jelent. Rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, pótlásukra a szárazabbá váló klímát toleráló fajokat kell használni, de a faültetési protokollokat is meg kell változtatni, hogy a fahely kialakítása hosszabb távon is tudja biztosítani a fa szükségleteit” 

– hangsúlyozta a kutató.

Ezt a paradigmaváltást két párhuzamosan folyó és egymást erősítő projekt is támogatja Szegeden, amelyek elméleti hátterének kidolgozásában a Szegedi Tudományegyetem kutatói is részt vesznek. Az 1,8 milliárd forintos költségvetésű COOL Life projekt elsősorban a városi hősziget jelenség mérséklésére fókuszál, az 1,2 milliárd forintos, 2028-ig tartó ReGreenX projekt pedig a klímatudatos zöldfelületek széles körű elterjesztését tűzte ki célul. A nemzetközi kezdeményezés célja, hogy klímaadaptív mintakertek és ellenálló fajtalisták létrehozásával, valamint a lakossági és a döntéshozói tudatosság növelésével irányt mutasson a jövő várostervezésének.

A MEGOLDÁS EGY RÉSZE A ZSEBÜNKBEN LAPUL

Az utóbbi években örvendetes módon nagy lakossági összefogás övezte a települési faültetéseket. Ugyanakkor bármennyire is szárazságtűrőek az újonnan kiválasztott fajok, a jelenlegi extrém aszályokat a fiatal, frissen ültetett fák mesterséges vízutánpótlás nélkül nem élik túl. E nélkül a gyökérképződés nem indul be, vagy leáll és vagy azonnal az ültetés évében vagy néhány év agónia után kipusztul az ültetett fa. Vagyis az ültetés mellet az életben tartás is fontos.

Mivel a városüzemeltetés kapacitásai végesek, a megoldás a közösségi összefogásban rejlik.

A ReGreenX projekt keretében elindult egy innovatív, interaktív platform, amely a lakossági segítségnyújtást koordinálja. A regreenx.szeged.hu weboldalon, a Faéltető térképes alkalmazáson keresztül a szegediek célzottan és szervezetten vehetnek részt a faállomány megóvásában.

Mint kiderült, nagyon egyszerűen segíthetünk:

• nyissuk meg a projekt térképes modulját a regreenx.szeged.hu/faelteto címen,
• keressük meg a felületen a környezetünkben található rászoruló fákat,
• majd vigyünk vizet az adott növénynek (erre a célra a háztartásokban keletkező, vegyszermentes szürkevíz – például a zöldségmosásból visszamaradt víz – is tökéletesen megfelel).

Ezek után már csak annyi dolgunk van, hogy bejelöljük a honlap interaktív felületén, hogy mennyi vizet adtunk a kiválasztott fá(k)nak. Az egyetem kiemelte, hogy ez nemcsak a fáknak jelent életmentő segítséget, de az adatok rögzítése a kutatók számára is értékes információval szolgál a fenntartási modellek optimalizálásához.

KANNAPONTKÉNT SEGÍT AZ EGYETEM

Az összefogás egyéneknek, de baráti társaságoknak, munkahelyi közösségeknek is lehetőséget teremt a cselekvő klímatudatosságra. A Földrajz- és Földtudományi Intézet ún. kannapont-ként segíti a kezdeményezést. A bekapcsolódó hallgatók az intézetben megtalálható kannák segítségével könnyen meg tudják öntözni a környékben rögzített fákat. Összefogással és egy kevés odafigyeléssel megakadályozható, hogy a város betonsivataggá váljon – hangsúlyozta az SZTE, majd azt is hozzátették, hogy a tudományos háttér már adott – a megvalósítás sikere most a közösségen is múlik.