Átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány: szélenergetikai és geotermikus beruházásokat indítanak el, és bővítik az energiatároló kapacitásokat

A mostani energiaválság tanulságaira is válaszolva átfogó energiafejlesztési tervet fogadott el a kormány a szerdai ülésén. Mint kiderült, bővítik az energiatároló kapacitásokat, korszerűsítik a villamosenergia-hálózatot, valamint szélenergetikai és geotermikus beruházásokat indítanak el.

Magyar Péter azt mondta, hogy a fejlesztéseket hazai és uniós forrásokból, magántőke bevonásával valósítják meg. Hozzátette, hogy olyan konstrukciókat alakítanak ki, amelyek révén a beruházások hasznából a magyar állam és az érintett települések is részesednek.

SZLOVÁKIA TOVÁBBENGEDI A VIZET

Magyar Péter beszámolt arról is, hogy Szlovákia nyilvánosan megerősítette, hogy a nemzetközi kötelezettségeiknek eleget tesznek, a Magyarországnak járó vízmennyiséget akadálytalanul továbbengedik. Jelezte, hogy a Duna menti erőmű szivattyúja rövid idővel korábban átmeneti időre automatikusan lekapcsolt a hőség miatt, de rövidesen újraindul a termelés.

Jelenleg “óvatosan optimisták vagyunk”. Az elmúlt napokban sikerült megőrizni Magyarország energiaegyensúlyát, elkerülni a paksi erőmű teljes leállítását, és a “hőségben olyan nemzeti összefogás jött létre, amelyet Európa- és világszerte irigyelnek és csodálva figyelnek” – mondta Magyar, majd hozzátette, hogy a következő órák és napok ugyanakkor még kritikusak lesznek.

140 EZER LITER VIZET OSZTOTTAK AZ AUTÓPÁLYÁKON ÉS A VASÚTON

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy az ivóvízellátás nagyon kevés településtől eltekintve stabil Magyarországon, ahol segítségre van szükség, ott a katasztrófavédelem és a honvédség jelen van. Az elmúlt egy-két napban összesen 140 ezer liter vizet osztottak az autópályákon kialakuló torlódásoknál, valamint a vasúton. Megjegyezte: büszke arra, hogy nem csak az állam segít, a Tisza 2500 önkéntese 350 helyszínen egymillió liter ivóvizet osztott szét a járókelőknek, az utcákon dolgozóknak.

ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KELL

A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a védelmi munkacsoportban utasítást adott, hogy minden szakterület készítse el a közép és hosszú távú alkalmazkodási stratégiáját. Értékelése szerint “az előző kormány számtalan mulasztása és tudatosan rossz döntése vezetett a most kialakult helyzethez”. Szándékosan akadályozták a szélerőművek építését Magyarországon, a tárolókapacitások fejlesztése elmaradt, a paksi erőmű nem volt felkészítve a most tapasztalható alacsony vízállásra, ráadásul az előző kormány az energetikai fejlesztésekre és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra rendelkezésre álló uniós források hazahozataláról is lemondott – sorolta. Magyar Péter kijelentette: a Tisza-kormány hazahozza az uniós forrásokat és első lépésben összesen 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztési forrást fognak felhasználni.

SZÉLERŐMŰ PÁLYÁZATOT ÍRNAK KI

Azt ígérte, hogy felgyorsítják és átláthatóbbá teszik a háztartási napelemek hálózati csatlakozását. Emellett mindenki számára megnyitják az ingyenes okosmérő igénylés lehetőségét, és már évi 4000 kilowattórás fogyasztás felett kötelezővé teszik a telepítésüket. Emellett egyszerűsítik a geotermikus energia feltárásának engedélyezését. Azt is mondta: augusztus 31-ig kiírják az első szélerőművi pályázatokat a beruházó vállalatok számára. A projektekben magyar állami tulajdonrészt fognak előírni, mert egyértelmű cél, hogy a beruházásokból a korábbi naperőműves fejlesztésekkel szemben a magyar állam és az önkormányzatok anyagilag is részesüljenek. A települések a Szent István Vidékfejlesztési Program keretében pályázhatnak majd a részvételre – mondta.

HELYBEN MARAD AZ IPARŰZÉSI ADÓ

Magyar Péter szerint minél több település számára lehetőséget szeretnének biztosítani a részvételre, hiszen ez egy település számára nemcsak néhány szélerőművet jelent, hanem helyben maradó iparűzési adót, olcsóbb és biztonságosabb energiát, út- és hálózatfejlesztést, valamint hosszú évekre kiszámítható költségvetési bevételt. Közölte azt is, hogy pénteken kihirdetik a másfél milliárd euró, majd 600 milliárd forint uniós forrásokból megvalósuló elektromos hálózatfejlesztési pályázat eredményét is – írja az MTI.