Hatóságtól hatóságig, megoldás nélkül: évek óta embertelen körülmények uralkodnak egy szegedi társasház közös udvarán

Egy közös udvar miatt évek óta húzódó konfliktusról kereste meg szerkesztőségünket egy szegedi olvasónk. Egy Katona József utcai társasházban a panaszos szerint az egyik önkormányzati bérlő tartósan elfoglalta a közös használatú udvar egy részét, ahol lomokat, ruhákat és egyéb tárgyakat halmozott fel, kutyákat tart, ráadásul kamerát is felszerelt. A tulajdonos szerint a helyzet miatt saját lakását sem tudja megfelelően használni, kiadni vagy értékesíteni.

A történet azonban nem egy friss konfliktus: a levelezések alapján az ügy legalább 2025 óta biztosan húzódik, olvasónk pedig azt állítja, hogy a problémák már ennél is régebb óta fennállnak.

ÉVEK ÓTA HÚZÓDIK A KONFLIKTUS

Olvasónk szerint az érintett bérlő az elmúlt években gyakorlatilag kisajátította a társasház közös udvarát. Panaszlevelében, amit több illetékes szervnek is elküldött, így írt az esetről:

“ezúton szeretném jelezni, hogy a Szeged, Katona József utca (…) szám alatti ingatlan közös udvarát az ott élő egyik bérlő évek óta jogellenesen elfoglalja, oda szemetet, lomokat és ruhákat halmoz fel, amely ellehetetleníti a többi lakó számára az udvar használatát. A bérlő továbbá kamerát szerelt fel, amellyel a többi lakót megfigyeli, illetve rendszeresen zaklató és fenyegető módon viselkedik velük szemben. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy kutyáit folyamatosan az udvaron tartja, amelyek időnként agresszíven viselkednek, valamint a kutyaürüléket nem takarítja el. A kutyatáp szabadon kint hagyása miatt patkányok is megjelentek az udvaron, ezzel közegészségügyi kockázatot is okozva.”

AZ ILLETÉKES SZEGEDI VÁLLALAT HELYSZÍNI ELLENŐRZÉST TARTOTT 2 ALKALOMMAL

Az ügyben az illetékes szegedi vállalat 2025. február. 29-én és 2026. augusztus 5-én helyszíni ellenőrzést tartott a társasházban, amely során több bérlőt is meghallgattak. Az augusztus 11-én küldött válaszukban elismerték, hogy az udvar rendezetlen állapotban volt, ennek okát azonban részben a folyamatban lévő építési munkálatokkal, részben pedig az udvaron elhelyezett használati tárgyakkal és lomokkal magyarázták. A szegedi vállalat szerint a meghallgatott bérlők egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az építési törmelék nem hozzájuk köthető, és a lomokat sem ők helyezték el. Az állattartással kapcsolatban pedig egészen más kép rajzolódik ki, mint olvasónk beadványában. Idézzük a szegedi vállalat hivatalos válaszát:

” (…) Rendészete 2026. augusztus 5. napján helyszíni ellenőrzést tartott a fent hivatkozott Társasház közös udvarán, amely alkalommal több bérlő meghallgatására is sor került.

A helyszíni ellenőrzéskor megállapítást nyert, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló udvar jelenleg rendezetlen állapotban van. Ennek oka részben a folyamatban lévő építési munkálatok, részben pedig az udvaron elhelyezett használati tárgyak, illetve lomok.

Az ellenőrzés során meghallgatott bérlők egybehangzó nyilatkozata alapján az udvaron megtalálható építési törmelék a bérlőkhöz nem köthető, továbbá a lomokat sem a bérlők helyezték el a területen.

A fentieken kivül tájékoztatjuk arról is, hogy a Katona József u (…) szám alatti lakásbérlemény bérlőjének életvitelével kapcsolatban a többi bérlő részéről kifogás nem merült fel; (…) az állattartással összefüggő kötelezettségeinek rendszeresen, naponta több alkalommal eleget tesz.

Amennyiben a közös tulajdonban álló udvar használatával kapcsolatban további kifogása merül fel, az ügy végleges rendezése érdekében – a 2025. augusztus 4. napon kelt korábbi tájékoztatásunk szerint – javasoljuk a Társasház Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását. Ennek keretében a tulajdonostársaknak lehetőségük nyílik az udvar használatára vonatkozó részletes szabályok meghatározására.”

A JEGYZŐ SZERINT MÁR NEM AZ Ő HATÁSKÖRE

Olvasónk birtokvédelmi eljárást is kezdeményezett. A jegyző válaszából azonban kiderül, hogy itt egy jogi határidő jelentette a problémát. A Ptk. alapján a birtokos egy éven belül kérheti a jegyzőtől az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését. A hivatal álláspontja szerint azonban a Katona József utcai konfliktus esetében a sérelmezett állapot már több éve fennáll. Ezért a jegyző azt közölte, hogy nincs hatásköre az ügyben:

“tájékoztatom, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:5. § (1) – (2) bekezdései értelmében, ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak a kivételével, akitöl a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg:

A Ptk. 5:8 § (1) bekezdése alapján a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtok- állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.

A beadványában foglaltak alapján megállapítható, hogy a Szeged, Katona József utca (…) szám alatti bérlő általi magatartás miatt esetlegesen fennálló birtoksértő állapot több éve folyamatosan fennáll, mivel a zavaró cselekmények között nincs, vagy csak kisebb megszakítások vannak. Ilyen esetben a cselekménysorozat kezdő idöpontját kell alapul venni. A fentebb hivatkozott jogszabály alapján megállapítható, hogy jegyző előtt indult birtokvédelmi eljárásnak csak az egy éven belül kezdődött zavarás esetén van helye, melyre tekintettel tájékoztatom T. Címet, hogy hatóságom az ügyben nem rendelkezik hatáskörrel.”

A hivatal ugyanakkor azt is megjelölte, milyen irányba lehet továbbmenni: a panaszos a Szegedi Járásbíróságon kezdeményezhet birtokpert a zavaró magatartástól való eltiltás érdekében.

A KAMERA MIATT A NAIH-HOZ IS FORDULT

A kamerával kapcsolatban olvasónk 2025 augusztusában a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordult. A NAIH válaszában ugyanakkor azt írta, hogy a vizsgálat megindításához konkrét bizonyítékokra lett volna szükség. Többek között arra, hogy a kifogásolt kamera valóban működik, ténylegesen megfigyelést végez, és a panaszos is a kamera látóterében van. A Hatóság azt is kérte volna igazolni, hogy a kamerafelvételekhez mások hozzáférnek, azokat közzéteszik, vagy valamely hatósági, illetve bírósági eljárásban felhasználták. A NAIH szerint a panaszos ilyen bizonyítékokat nem bocsátott rendelkezésre, ezért a rendelkezésére álló információk alapján nem tudta lefolytatni a vizsgálatot.

„NE CSAK EGY PAPÍR LEGYEN”

A társasház kezelője közben szintén próbált közvetíteni az ügyben. A panaszosnak küldött levelükben azt írták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor társasházkezelőként korlátozottak a döntési és eljárási lehetőségeik. A kezelő szerint a szegedi vállalat megfelelő társosztályával több alkalommal is egyeztettek, és megpróbáltak nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy az ilyenkor szokásos helyszíni jegyzőkönyv „ne csak egy papír legyen”. A társasházkezelő korábban azt is javasolta a panaszosnak, hogy indítson birtokvédelmi eljárást a jegyzőnél – csakhogy a későbbi jegyzői válaszból kiderült, hogy a több éve fennálló helyzet miatt erre már nincs lehetőség.

AKKOR HOL LEHET MEGOLDANI AZ ÜGYET?

A levelezések alapján tehát több különböző fórum is foglalkozott az üggyel, de egyik sem hozott olyan megoldást, amely olvasónk szerint rendezte volna a helyzetet. A szegedi vállalat szerint a társasház SZMSZ-ének módosítása jelenthetne előrelépést, amelyben részletesen szabályozhatnák a közös udvar használatát. A jegyző szerint a több éve fennálló birtokvita már bírósági útra tartozik. A kamerával kapcsolatban a NAIH további bizonyítékokat kért, a társasházkezelő pedig jelezte, hogy az önkormányzati bérlővel kapcsolatban korlátozottak a lehetőségei. Olvasónk mindeközben azt állítja: az évek óta fennálló állapot miatt saját tulajdonát sem tudja megfelelően használni vagy hasznosítani.

Az ügyben megkeresést küldtünk az illetékeseknek, amint választ kapunk frissítjük cikkünket.