A genetikai adottságok is befolyásolják a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét – nemzetközi együttműködésben készített friss tanulmányt a Szegedi Biológiai Kutatóközpont
A genetikai adottságok is befolyásolják a szervezet fertőzésekkel szembeni védekezőképességét – derül ki a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) nemzetközi együttműködésben készült friss tanulmányából.
A közlemény szerint a fertőzésekkel szembeni védekezés nem ott kezdődik, hogy az immunrendszer megtámadja a kórokozót, hanem ott, hogy felismeri, mivel áll szemben. Azonban nem minden ember immunrendszere “látja” ugyanúgy a kórokozókat.
UGYANAZZAL A VÍRUSSAL TALÁLKOZUNK, MÉGSEM UGYANÚGY BETEGSZÜNK MEG
A HUN-REN SZBK Lendület Rendszerimmunológiai Kutatócsoportja számos nemzetközi partnerrel együtt azt vizsgálta, miként befolyásolja a fertőzések elleni védekezést, hogy immunrendszerünk milyen sokféle kórokozódarabkát képes bemutatni saját sejtjeinek. “Ugyanazzal a vírussal vagy baktériummal találkozunk, mégsem ugyanúgy betegszünk meg. Van, aki szinte észrevétlenül átvészel egy fertőzést, másnál ugyanaz a kórokozó súlyosabb tüneteket okoz” – olvasható a kutatásról beszámoló közleményben.
A KÉRDÉS AZ, HOGY MILYEN GYORSAN ÉS PONTOSAN ISMERI FEL AZ IMMUNRENDSZER A BETOLAKODÓT
Az emberi szervezet fertőzésekre adott reakcióinak különbözőségét az életkor, az egészségi állapot mellett a korábbi fertőzések és oltások története, valamint az is befolyásolja, hogy az immunrendszer milyen gyorsan és pontosan ismeri fel a betolakodót. A szegedi kutatás ez utóbbi tényező vizsgálatára irányult, középpontjában a HLA-II molekulák álltak. Ezek az immunrendszer “bemutatófelületei”: apró fehérjedarabokat, peptideket mutatnak meg az immunsejteknek, ami elengedhetetlen a célzott ellenanyagválasz beindításához.
EGYES MOLEKULÁK SOKFÉLE PEPTIDET KÉPESEK KEZELNI, MÁSOK SZELEKTÍVEBBEK
A HLA-molekulák rendkívüli genetikai változatossága miatt az egyének eltérő variánsokkal rendelkeznek. Ezek nem azonos peptidek megkötésére és bemutatására képesek. A szakértők HLA-II promiszkuitásnak, vagyis peptidkötési sokféleségnek nevezik azt a jelenséget, hogy egyes molekulák sokféle peptidet képesek kezelni, míg mások szelektívebbek. A kérdés az volt, hogy a szélesebb peptidkötő repertoár jobb kórokozó-felismeréssel, erősebb antitestválasszal és végső soron alacsonyabb fertőzési kockázattal jár-e együtt.
“A kutatás eredményei szerint a válasz több nagy adatforrás alapján igennek tűnik” – írták a kutatók, akik vizsgálatuk során először feltérképezték, hogy a különböző HLA-II molekulák milyen sokféle kórokozódarabkát tudnak bemutatni. Ezután körülbelül 1,5 ezer ember antitestválaszát, majd több százezer ember genetikai és egészségügyi adatait elemezték.
AZ ÖSSZEFÜGGÉS TÖBB BETEGTÍPUSNÁL IS LÁTSZOTT
Az eredmények szerint azoknál, akiknek a HLA-II molekulái többféle peptidet tudnak bemutatni, gyakrabban jelent meg kórokozók elleni antitestválasz. Ez főként a betegséget okozó mikrobák esetében volt igaz, ami arra utal, hogy a szélesebb bemutatási képesség célzottabb fertőzés elleni védekezést segíthet. A nagy egészségügyi adatbázisok elemzése is ezt erősítette meg. Azoknál az embereknél, akiknek a HLA-II molekulái többféle kórokozó-darabkát tudnak bemutatni, ritkábban fordultak elő súlyos, kórházi kezelést igénylő fertőzések. Az összefüggés több betegségtípusnál is látszott, például HPV-hez köthető betegségeknél, vírusos bőrszemölcsöknél, övsömörnél, bőr- és lágyrészfertőzéseknél, alsó légúti fertőzéseknél és gombás fertőzéseknél. A legerősebb kapcsolatot a HPV-hez kapcsolódó genitális szemölcsöknél találták.
NEM MINDEN HELYZETBEN ELŐNYÖS
A kutatás szerint ugyanakkor a szélesebb HLA-II repertoár nem minden helyzetben előnyös. Ritkább vagy szokatlanabb kórokozóknál a célzottabb felismerés számíthat. A HIV esetében például az alacsonyabb HLA-II peptidkötési sokféleség mellett találtak kedvezőbb mintázatot. A széles bemutatási képesség nemcsak a fertőzésekre való hajlamot befolyásolhatja. A kutatók az influenzaoltásra adott választ is elemezték. A magasabb HLA-II peptidkötési sokféleség a 60-79 éves korcsoportban erősebb antitestválasszal járt együtt. A fiatalabbaknál és a 80 év felettieknél ez az összefüggés nem volt ilyen egyértelmű. Ez arra utalhat, hogy van egy életkori ablak, amikor a szélesebb HLA-II bemutatás különösen jól támogatja a vakcinaválaszt.
A FERTŐZÉSEKRE VALÓ FOGÉKONYSÁGOT NEMCSAK MAGA A KÓROKOZÓ HATÁROZZA MEG
“A tanulmány legfontosabb üzenete, hogy a fertőzésekre való fogékonyságot nemcsak maga a kórokozó határozza meg. Az is számít, hogyan tudja az immunrendszerünk felismerni a kórokozó darabjait. A HLA-II molekulák genetikailag kódolt peptidkötési sokfélesége ezért új szempont lehet annak megértésében, miért reagálnak különböző emberek eltérően ugyanarra a fertőzésre vagy oltásra”
– összegezte a kutatás eredményeit a közleményben Manczinger Máté, a tanulmány utolsó szerzője és a kutatócsoport vezetője. A felismerés hosszabb távon gyakorlati jelentőségű is lehet. A HLA-II peptidkötési sokfélesége biomarkerként segíthet megérteni, kik lehetnek fogékonyabbak bizonyos fertőzésekre, vagy kik adhatnak gyengébb választ egyes vakcinákra – írja az MTI.
