2027-es költségvetés: átalakul az adórendszer, fenntartják a rezsicsökkentést és több jut az egészségügyre
Sajtótájékoztató keretében ismertette Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter a 2027-es költségvetést a Pénzügyminisztériumban.
A kormányfő hétfőn az Országgyűlésben már hétfőn ismertette a büdzsé főbb pontjait, ám most még részletesebb tájékoztatást ad a jövő évi költségvetésről. A miniszterelnök szerint a “mostani költségvetéssel szinte minden magyar jobban jár majd, de egy költségvetés nem tudja a gazdaság összes elmaradását és problémáit orvosolni”.
KOMOLY KIHÍVÁS
Kármán András szerint a gazdasági növekedés hiánya komoly kihívást jelent a költségvetés számára. Úgy véli, hogy a kormánynak nemcsak felelősen kell gazdálkodnia, de a gazdaságot is be kell indítania és az elmúlt években elmaradt szociális intézkedéseket is pótolnia kell. A miniszter ugyanakkor kiemelte, hogy “a 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz”.
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés bevételi szempontból is igazságosabb lesz, hiszen a kormány növelni fogja a nagyvállalatok adóterhét, viszont a költségvetés a fejlődést is támogatja, hiszen helyreállítja a felelős államháztartási gazdálkodást (ennek legfontosabb bizonyítéka a 2027-re tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiány).
MINIMÁLBÉR ÉS SZJA-CSÖKKENTÉS
Kármán András beszámolójában kiemelte a minimálbérért foglalkoztatott munkavállalók szja-csökkentését, illetve az átfogó kormányzati béremelési programot is. Úgy véli, hogy a legtöbb ágazatban a bruttó bér emelkedése és az adócsökkentések hatása egyaránt emelni fogja a dolgozók nettó (azaz kézhez kapott) keresetét, a hatás pedig ott lesz a legnagyobb, ahol a legalacsonyabb szintről indulnak a bérek – írja a Portfolio összefoglalójában.
Magyar Péter szakszervezeti véleményekre és elégedetlenkedő hangokra reagált. Mint mondta, érti a nagyobb béremelés társadalmi igényét, de az ország csak addig tud nyújtózkodni, ameddig a takarója ér. A miniszterelnök szerint sok ágazatban van szükség dinamikus béremelésekre, de egy költségvetési ciklus alatt lehetetlen megoldani évtizedek elmaradásait, gazdasági problémáit.
ADÓMENTESSÉG
A pénzügyminiszter a 25 éven aluliak adómentességéről is beszélt. Azt ígérte, hogy az változatlan marad, valamint a három vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége is élethosszig jár (havi bruttó 1 millió forintig), a 2 gyermekes édesanyák 1 millió forintig terjedő adómentessége viszont igazságosabbá válik azzal, hogy a kedvezmény csak 40 éves korig lesz érvényes.
DUPLA CSALÁDI PÓTLÉK ÉS A NYUGDÍJ
Kármán András elmondta, hogy a családi pótlékot a kormány most egy lépésben megduplázza. Az intézkedés mintegy 300 milliárd forinttal növeli a kiadásokat, de ennek köszönhetően mintegy 970 ezer – 1 millió család fog jobban járni 2027-ben. A miniszter szerint a kormány másik fontos prioritása a nyugdíjasok helyzetének rendezése volt, ezért a minimálnyugdíjat 120 ezer forintra emelik, és jön a nyugdíjas SZÉP-kártya is. Kármán azt is kiemelte, hogy:
- a SZÉP-kártyához a havi 500 000 forint alatti nyugdíjjal rendelkező állampolgárok (a nyugdíjasok 97 százaléka) férnek majd hozzá,
- az intézkedés bevezetése 4 év alatt történik majd meg, ami összesen 250 000 forint juttatást jelent majd a nyugdíjasoknak,
- és megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első heti részlete is.
HIÁNYCSÖKKENTÉS ÉS SPÓROLÁS
A kormány elsődleges célja a deficit és az államadósság csökkenése, amelyet már a 2027-es költségvetés is képes lesz elérni. A 4,9 százalékos deficitnek köszönhetően az államadósság 77,2 százalékra mérséklődhet 2027-ben. Kármán András konkrét példákat mutatott az állami kiadások visszafogására. A 2027-es költségvetés kiadási oldalán 1465 milliárd forintnyi állami kiadáscsökkentés szerepel, ami a GDP 1,5 százaléka. Ebből 1018 milliárd forint kilenc konkrét lépésből adódik, a maradék 447 milliárdot a minisztériumok és az állami cégek működési kiadásainak legalább 10 százalékos visszafogásától várja a kormány. Kármán András kihangsúlyozta, hogy a kormány óvatos, prudens növekedési pályával számol, de a cél ezzel együtt az, hogy a politikai ciklus végére 2,8 százalékra mérsékelje a kormány a költségvetési hiányt.
ADÓINTÉZKEDÉSEK
A 2027-es költségvetés adóintézkedéseinek fő célja az adórendszer igazságosabbá tétele, amely összesen 929 milliárd forint többletbevételt hoz majd az államkasszába. Ebből 264 milliárd forintot lakossági adócsökkentésre fordít a kormány, így a nettó hiánycsökkentő hatás 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka lesz.
A bevételi oldal legnagyobb blokkja a TAO-támogatások megszüntetése és az innovációs járulék emelése lesz (ezek 240 milliárd forint bevételt jelentenek), míg az 1 milliárd forint feletti vagyonra kivetett vagyonadó 200 milliárdot hoz. A kormány célja a nagyvállalatok effektív adókulcsának emelése lesz, akik bár ezután sem fogják a globális minimumadónak megfelelő 15 százalékos adót befizetni, de effektív terhelésük a jelenlegi 6-7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedik majd.
A REZSICSÖKKENTÉS HELYZETE
Kármán András kiemelte, hogy a -2,6 százalékos hiánycsökkentési “kosáron” belül az energiaárak emelkedése +0,5 százalékot tesz ki. Külön megemlítette a rezsicsökkentés helyzetét, megerősítve, hogy a kormány fenntartja azt és a 2027-es költségvetésben számoltak a magasabb világpiaci energiaárakkal.
LAKÁSVÁSÁRLÁS
Kármán András áttért az új Wekerle-programra. Szerinte a kormány célja a lakáskínálat növelése és a valóban segítségre szoruló emberek támogatása, ezért fogja támogatni a kormány a lakásépítéseket, ösztönözni az új lakások vásárlását, illetve a felújításokat és energetikai korszerűsítéseket. Az intézkedésnek viszont kiemelt célja az árhatás mérséklése, ezért a használt lakások vásárlását csak egy magasabb, 5 százalékos kamattal támogatja majd a kormány.
ÖNKORMÁNYZATOK
A pénzügyminiszter az önkormányzatokra is kitért. Beszámolójában kiemelte, hogy több intézkedéssel igyekszik stabilizálni az önkormányzatok pénzügyeit 2027-ben a kormányzat. Úgy véli, hogy a legnagyobb segítséget a főváros és a nagyvárosok esetében a szolidaritási hozzájárulás csökkentése, míg a kistelepülések esetén a közvetlen támogatások jelentik majd. A támogatásokon belül a kormány kiemelt figyelmet fordít majd a közösségi közlekedés támogatására fővárosban és vidéken egyaránt. Kiemelte továbbá, hogy a kormány célja az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulásának fokozatos csökkentése, ebben a 2027-es 15 százalékos csökkentése az első lépést jelenti. A szolidaritási hozzájárulás teljes körű kivezetése azonban nem célja a kormánynak, hiszen a HIPA újraelosztása szintén szükséges.
Összefogalásképp Kármán elmondta, hogy a minimálbéres dolgozók, a nyugdíjasok, a kétgyermekes családok, a katás vállalkozók, az egészségügyet használók mind-mind a nyertesei a 2027-es költségvetésnek. Emellett az önkormányzatok is jobban járnak jövő évtől.
