Friss kutatás: 2024 és 2025 között 9,1 százalékkal növekedtek a nettó munkajövedelmek Csongrád-Csanádban
A NAV adatai alapján készült friss kutatás szerint 2024 és 2025 között országos átlagban a nettó havi átlagkereset 9,4%-al növekedett, míg a havi átlagos munkajövedelem 9,9%. A GKI kutatása évi nettó munkajövedelmek települések és megyék szerinti alakulását vizsgálta, amely alapján Szeged nem jutott be a legjobban kereső tíz város közé, és Csongrád-Csanád lett a hetedik legjobban kereső megye.
„A 2025. évi nettó munkajövedelmek települések szerinti alakulását vizsgálta meg a GKI. A KSH adatai alapján 2025-ben a nettó havi átlagkereset 487 ezer Ft (+9,4%) volt A NAV adatai alapján a GKI számítása szerint a nettó havi átlagos munkajövedelem ugyanekkor 521 ezer forintot tett ki (+9,9%)” – olvasható a GKI Research kutatását összefoglaló cikkben.
A FŐVÁROS ÉS A VÁROSOK KÖZÖTT ÓRIÁSI A KÜLÖNBSÉG
A nettó havi munkajövedelem Budapesten volt a legmagasabb 2025-ben: kereken 666 ezer forint, ami az azt megelőző évhez képest 10%-os növekedést jelent. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban ehhez képest jóval kevesebbet vihettünk haza, átlagosan 550 ezer forintot (+9,3%). Városokban (502 ezer Ft, +9,3%) és nagyközségekben és községekben (449 ezer Ft, +10,2%) még alacsonyabb volt ez az érték. A kutatás szerint a különbségek óriásiak: a havi munkajövedelem a fővárosban majdnem 50 százalékkal magasabb, mint a községekben, és a megyei jogú városokat 21%-al haladja meg.
CSONGRÁD-CSANÁD A HETEDIK LEGJOBBAN KERESŐ MEGYE
Megyei bontásban a legmagasabb értéket Pest megye (577 ezer forint), a legalacsonyabbat pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (411 ezer forint) mutatta. Csongrád-Csanád megye a lista hetedik helyén szerepel, 490 ezer forintos havi nettó munkajövedelemmel. Ez az országos átlag 94 százaléka, és 2024-2025 között 41 ezer forinttal, azaz 9,1% növekedett.
Forrás: NAV SZJA adatbázis alapján GKI számítás / GKI Research
A LEGTÖBBET KERESŐ TELEPÜLÉSEK JELENTŐS RÉSZE PEST MEGYÉBEN TALÁLHATÓ
A tíz legtöbbet kereső település közül öt Pest megyében található (Telki, Nagykovácsi, Budajenő, Üröm, Herceghalom). Ezen kívül egy borsodi (Tornakápolna), két veszprémi (Németbánya és Salföld), egy Nógrád megyei (Garáb) és egy Győr-Moson-Sopron megyei (Maglóca) település jutott be a top tízbe, és Budapest II. és XII. kerületei is hasonló értékeket mutatnak. A tíz legszegényebben kereső településből nyolc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, egy Baranyában, egy pedig Somogyban található.
Forrás: NAV SZJA adatbázis alapján GKI számítás, GKI Research
AZ EGYENLŐTLENSÉGEK NAGY RÉSZE A FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSBŐL FAKAD
A kutatás során a jövedelmi egyenlőtlenségek okát is megvizsgálták. Arra jutottak, hogy az egyenlőtlenségek több mint 80%-a földrajzi elhelyezkedésből eredeztethető. Budapest nélkül vizsgálva a régiók 25.5%-ban, a járások 39%-ban, a településtípus pedig 15%-ban magyarázza a munkajövedelmek eltéréseit.
AZ ÁTLAG ALATTI JÖVEDELMŰ TERÜLETEK NAGYOBB MÉRTÉKŰ EMELKEDÉST MUTATTAK
Az emelkedések mértéke alapján a legszegényebb régiók felzárkózást mutatnak. Az átlag alatti települések százalékos nettó munkajövedelme 2024 és 2025 között nagyobb mértékben növekedett, mint az átlag fölötti településeké. Megyék szempontjából Pest, Somogy, Baranya, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg mutatta a legnagyobb növekedést, míg a Dunántúl északi felében átlag alatti volt a növekedés.
„Összességében, Magyarországon továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak a nettó munkajövedelmekben, és bár felzárkózást mutatnak a legszegényebb régiók, ez az olló csak lassan zárul” – zárul a cikk.
