Mentesülés ide vagy oda, önbecsapás lenne a nyelvkönyveket a sarokba dobni – a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélgettünk
Palkovics László Információs és Technológiai miniszter tegnap bejelentett egy könnyítést, melynek értelmében az is megkaphatja a diplomáját, akinek nincs vagy nincs elegendő számú és szintű nyelvvizsgája. Mennyiben jó ez a könnyítés rövid-, és hosszútávon? Erről kérdeztük Lénárt Andrást, a Szegedi Tudományegyetem Fordító-, és Tolmácsközpont programkoordinátorát, a Bölcsészettudományi Kar Hispanisztika Tanszékének adjunktusát.
75.000 olyan ember van az országban, akik már végeztek, de nyelvvizsga híján még nem kapták meg diplomájukat. Nekik jelent könnyítést a kormány tegnap bejelentett intézkedése.
Dr. Lénárt András a Szeged365.hu-nak elmondta, valóban mindig jelentős gond, hogy sokan vannak a Szegedi Tudományegyetemen is, akiknek nincs meg a szükséges számú nyelvvizsga. Ilyenkor mindig tele van az egyetem Idegennyelvi Kommunikációs Intézete, vagy a különböző nyelviskolák. A 75.000 hallghatóba ráadásul, tette hozzá, nem számítanak bele azok, akik idén végeznének, hiszen az ő létszámuk még nem ismert. Ezeknek az embereknek ez tény és való, hogy nagy könnyebbség.
Ez persze ellentmond az eddigi törekvéseknek, hogy a fiatalok beszéljenek legalább egy idegen nyelvet. Évről évre kijönnek azok a statisztikák, hogy mi magyarok mennyire nem vagyunk ebben jók. Ráadásul ugye a magyar nem egy világnyelv. Mert például az ő szakterülete a spanyol. A spanyolok legendásan még rosszabbul beszélnek idegen nyelvet, mesélte, de anyanyelvükkel sokkal jobban boldogulnak a világban.
Mindezek ellenére Palkovics László miniszter bejelentése és a kormány intézkedése ebben a helyzetben még érthető is, mondta Lénárt András. Az államnak szüksége van és lesz minél több diplomás fiatalra a veszélyhelyzetet követően, ezért most megszüntetik ezt a korábbi, nyelvvizsgához kötött követelményt.
Ez nyilván okoz minimális feszültséget, hiszen volt aki pont most szerezte meg a nyelvvizsga papírt, gürcölt, sokáig tanult az alap tanulmánya mellett akár. Most pedig mindenzt felesleges energiának érzi.
Mindazonáltal meglátása szerint egy fiatal sem hagyhatja abba a nyelvtanulást. Ma már kevés olyan, felsőfokú képesítéshez kötött álláshely van Magyarországon, amely nem kívánja meg általában az angol, néha a német, a francia, a spanyol nyelv ismeretét. Így, bár jelenleg könnyített szabályok vannak, könnyen becsaphatja magát az a végzős hallgató, aki elengedi magától a nyelvtanulást, aki úgymond a sarokba dobja a nyelvkönyveket. Persze az is kérdés, hogy meddig tart ez a könnyítés. Vajon csak a járványhoz kapcsolódik, vagy majd utána is fenntartják? Ezt senki sem tudja jelenleg megmondani.
Az biztos, mondta Lénárt András, hogy bárki, aki ma boldogulni akar a munka világában, aki nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégnél akar elhelyezkedni, annak nem elegendő csak a papír. Nekik a diploma megszerzése után is folytatni kell a tanulást, és folyamatosan szinten kell azt tartania. Egy ilyen vállalat egyébként sem a nyelvvizsga meglétét nézi, hanem azt, hogy beszédhelyzetben mennyire tudja a megtanult nyelvet használni.
