„Nem, az asszony nem verve jó” – Szegeden és környékén is megszaporodott a nők ellen irányuló erőszak

Addig, ameddig lehet: szőke nőzni, hülye libázni, nőt ütni, nőt meghurcolni, nőt megalázni, nő után füttyögni, nő alá nyúlni, nőt megtaperolni, nővel ordítani, nőt kevesebbnek nézni, nőnek kevesebbet fizetni, nőt meg nem hallgatni, nőt megcsonkítani, nőt megölni, nőtől gyereket elvenni, nőt semmibe nézni, nőt kihasználni, nőt megerőszakolni, nőnek neki menni, bárhol, akárhol, csak úgy, addig a bántalmazott nők aránya és száma egyre csak növekedni fog.

Addig, ameddig nem állunk fel, és szólunk oda, állunk ki, és mondjuk el hangosan, mi, akik megtehetjük, addig a bántalmazott nők aránya és száma egyre csak növekedni fog.

Addig, ameddig a vezető beosztásban lévő politikusaink és közszereplőink megengedik maguknak, hogy nőt zaklassanak, nőt erőszakoljanak, nőt kihasználjanak, nőt elnyomjanak, nőt megcsaljanak, nőt otthagyjanak, addig a bántalmazott nők aránya és száma egyre csak növekedni fog.

Addig, ameddig a vezető beosztásban levő, nő nemű politikusaink nem fognak össze az országban élő összes nőért, addig a bántalmazott nők aránya és száma egyre csak növekedni fog.

Addig, ameddig nem ratifikálják az Isztambuli egyezményt, addig a bántalmazott nők aránya és száma egyre csak növekedni fog.

A koronavírus-járvány ideje alatt Csongrád megyében közel 30%-al nőt azon nők aránya, akiket családon és/vagy párkapcsolaton belüli erőszak ért. Szalma Ibolya, klinikai szakpszichológus tapasztalatai szerint a megyében egyébként is rendkívül magas ez a bizonyos szám. Elmondása szerint Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye mindig, vagyis régen és napjainkban is, az öngyilkosság és az alkoholizmus első helyén volt az országban. Sőt, volt olyan időszak, amikor világelsők voltunk ebben a két kategóriában. Ehhez szorosan kapcsolódott a szorongás és a depresszió magas száma is. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az agresszív viselkedés szinte bekódolódott az emberek viselkedésébe. A szakértő azt, hogy Csongrád megyében szám szerint mennyi lehet a feltárt esetek száma ugyan nem tudta pontosan megmondani, de kiemelte, hogy tapasztalatai szerint nagyon magas lehet az, a fel nem tárt esetek száma pedig legalább tízszerese a hatóság tudomására jutott eseteknek.

Mekkora mértékben van jelen a magyar társadalomban, azon belül is a térségben a nők ellen irányuló erőszak?

Azt, hogy Csongrád megyében pontosan hány olyan nő van, akit családon belüli vagy párkapcsolaton belüli inzultálás, zaklatás vagy erőszak ért, sajnos szám szerint nem tudom, de azt tudom, hogy nagyon sokan vannak és a fel nem tárt esetek száma pedig legalább tízszerese a hatóság tudomására jutott eseteknek. Ez pedig azért van, mert a nők még mindig szégyenlik, hogy bántalmazott kapcsolatban élnek. Jól mutatja ezt az elmúlt hétvégi példa és döbbenetes élményem is: Kis-piacon vásároltam, és egy nálam fiatalabb nő zöldséget árult. Brutálisan össze volt verve az arca. Megkérdeztem tőle, hogy mi történt? Rávágta, hogy leesett a lépcsőn. Mikor rákérdeztem, hogy biztos? Azt mondta, hogy nem. Egyszerűen csak nem mert, nem akart róla beszélni.

Hogyan hathat a bántalmazottakra a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett karantén?

A kényszerű otthoni összezártság nagyon sok emberben növeli a családon belüli érzelmi, fizikai, vagy verbális erőszakot. Ehhez még kapcsolódik a szexuális erőszak, amiről még ritkábban szoktak a nők beszélni. Tudod, ahogy a régi mondás is tartja, vagyis, ahogy az a nagymamáink falvédőjén is gyakran megjelent: ” a pénz számolva, az asszony verve jó”. És, hogy mit tehet az összezárt helyzetben lévő bántalmazott, aki a nap 24 órájában együtt van bántalmazójával? Aki állandóan szem előtt van, és nem tud menekülni, mert nincs arra lehetősége, mint a karantén előtt, hogy elmenjen a rendőrségre, vagy telefonáljon? Egyet tehet: kicselezi a bántalmazóját és elszökik.. Ez lehet az egyetlen megoldás, hogy valahogy, akárhogy, de elmenekül. Aztán bátran keressen egy krízisambulanciát, vagy menjen el a rendőrségre, vagy egy olyan egyházi szervezethez, amelyhez védett házak is tartoznak. A statisztika azt mutatja, hogy a bántalmazott nők aránya a világon az elmúlt időszakban drasztikusan megnövekedett, nincs ez másként idehaza sem..

És, ha már statisztika, kevesen tudják, hogy:

• Hogy Magyarországon havonta legalább 3 nőt meggyilkol a férje vagy a volt férje, élettársa vagy volt élettársa, barátja vagy volt barátja, alkalmi partnere.
• Hogy minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját.
• Hogy a nőket érő erőszak elkövetői az esetek túlnyomó többségében partnerek vagy volt partnerek.
• Hogy a nők elleni erőszakos bűncselekmények 22 százalékát partnerük vagy volt partnerük követte el. A férfiakra vonatkozó hasonló adat 3 százalék volt.
• Hogy a meggyilkolt nőknek több mint felét (volt) férjük vagy élettársuk ölte meg, (Magyarországon a rendőrség adatai szerint például 2009-ben a megölt nők 51,2%-át, azaz 43 nőt, másik rendőrségi forrás szerint 76%-át, vagyis 64 nőt partnere ölte meg.)
• Hogy a partnerük által megölt férfiak bírósági aktáiból az esetek 80 százalékában tudható, hogy a nő elkövetővé válását hosszan tartó súlyos feleségbántalmazás előzte meg a férfi részéről.
• Hogy a nők 23 százaléka élt át legalább valamilyenfajta fizikai erőszakot jelenlegi vagy volt férfipartnere által. (Az adat konzervatív becslésű alsó érték.)
• Hogy a testi erőszakot átélt nőket partnerük az esetek legkevesebb 7 százalékában szexuálisan is bántalmazta. (Az adat konzervatív becslésű alsó érték.)
• Hogy a testi erőszakot megélt nők 55 százaléka, a szexuális erőszakot megélt nők 44 százaléka a támadás során súlyos sérüléseket szenvedett (zúzódások, ficamok, nyílt sebek, csonttörések, fej- és arcsérülések). A nők egyharmadának orvosi ellátásra volt szüksége a sérülései mértéke miatt.
• Hogy a nők átlag 35 verést szenvednek el mielőtt segítségért fordulnak, és akkor átlag 5-12 intézménynél, szervezetnél, hatóságnál kérnek segítséget az erőszak megállítása érdekében, mielőtt hatékony segítséget kapnak vagy megölik őket vagy gyerekeiket.

• Hogy a válást vagy szakítást követő időszakban a nőket érő erőszak gyakorisága és intenzitása jelentősen növekszik, a szakítási szándék bejelentésétől számított két évet a szakirodalom fokozott veszélyességű időszaknak tekinti. Ebben az időszakban sok nő a fenyegetésektől való jogos félelmében tér vissza a partneréhez.
• Hogy a bántalmazást megélt nők 27 százaléka arról számol be, hogy partnere az erőszakkitörések során soha nem állt alkohol vagy drog hatása alatt.
• Hogy a párkapcsolati erőszakot megélt nők más nőkhöz viszonyítva ötször olyan eséllyel esnek át vetélésen és abortuszon.
• Hogy a párkapcsolatukban bántalmazást megélt nők ötször olyan gyakorisággal számolnak be depresszióról, mint nem bántalmazott társaik. Ha a kapcsolat még tart, a depresszió esélye 13-szoros.
• Hogy a megegyezéses válások 90 százalékban a gyermekek az anyánál maradnak, ha azonban az apa pert indít, az esetek 40%-ban nála helyezik el a gyerekeket, miközben a bántalmazás kivizsgálására általában nem kerül sor (nem is kerülhet, hiszen a bírók többsége és igazságügyi szakértők nem képzettek a témában). Nemzetközi adatokból kiderül, hogy a peres gyerekelhelyezések túlnyomó többségének hátterében nőbántalmazás áll.