Mindenki számára kedvezőek a jó magyar-szerb kapcsolatok, jelentette ki Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, miután hivatalában fogadta Sinisa Mali szerb pénzügyminisztert, akivel a koronavírus-járvány kapcsán folytatott megbeszélést.
Az egymásra utaltság miatt Magyarország és Szerbia kölcsönösen érdekeltek egymás gazdaságvédelmi sikereiben. Szerbia erősödése kedvez Magyarországnak, és ez fordítva is igaz, miképp az is, hogy együttműködve eredményesebb lehet a gazdasági újrakezdés, mint egyedül.
Szijjártó a magyar-szerb gazdasági kapcsolatokat részletezve elsőként emelte ki a nagyvállalatok tevékenységét, hiszen – mint mondta – mindkét ország visszazárkózása nagyrészt ettől függ. Történetének eddigi legnagyobb beruházását épp Szerbiában kezdte meg a Mol, az ottani legnagyobb hitelállományt pedig az OTP biztosítja.
A magyar pénzintézet ráadásul a szerbiai kihelyezések bővítésével számol – tette hozzá. Szijjártó Péter arra számít, hogy a külföldi beruházásokat ösztönző 25 milliárd forintos keret is főképp Szerbiába irányuló befektetéseket eredményez.
Szorgalmazta emellett az infrastrukturális beruházások bővítését és felgyorsítását, kiemelve a Szeged és Szabadka közötti vasúti összeköttetést és a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítését. Utóbbira utalva megjegyezte, hogy a beruházásban szintén érintett Kína nyilvánvalóan erősíteni tudja a befolyását a járvány utáni világrendben. Magyarország számára különösen fontosnak nevezte az energetikai együttműködéseket, hiszen évi 6 milliárd köbméter gáz érkezhet Szerbia felől, ha elkészül a Török Áramlat összeköttetése a belföldi gázhálózattal.
A miniszter sikeresnek értékelte a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, hiszen a 46 milliárd forint támogatás összesen csaknem kétszer akkora értékű beruházáshoz járult hozzá. A gazdasági támogatások nem értek véget, a délvidéki magyarok máskor is számíthatnak az anyaország segítségére – tette hozzá.
Szijjártó Péterrel egyetértve, a szerb pénzügyminiszter is indokoltnak tartotta a kapcsolatok erősítését a gazdasági nehézségek miatt. Sinisa Mali szerint a két ország kapcsolatai még sosem voltak olyan jók, mint most, de hasonló mértékű visszaesésre sem volt példa csaknem száz éve. Szerbia sikeresnek tekinti a magyar gazdaságvédelmet, annak tapasztalataira pedig éppúgy számít, mint a magyar vállalkozók befektetéseire – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter az EU egyik legfontosabb feladatának nevezte a közösség bővítését. Magyarország – tette hozzá – elkötelezett a Nyugat-Balkán európai integrációja iránt, Szerbiát pedig a térség kulcsfontosságú államának tekinti. Felvételével gazdasági és biztonsági szempontból is nyerne a közösség, ezért nem késleltetni, sokkal inkább gyorsítani kellene a folyamatot – hangsúlyozta.
A miniszter éppen ezért “érthetetlennek és elfogadhatatlannak” tartja, hogy még mindig nem nyíltak meg a csatlakozási tárgyalások Szerbiával, noha annak technikailag már nincs akadálya.
Sinisa Mali megköszönte a magyar támogatást a bővítésben, és közölte, hogy szeretnék minél gyorsabban lezárni a tárgyalásokat. Szerbia elfogadja és követi az uniós értékrendet, de a végső döntést az EU-nak kell meghoznia – jelentette ki a szerb tárcavezető.
A szerb-magyar gazdasági egyeztetés heteken belül magyar beruházók részvételével Belgrádban folytatódhat.
Korábban a miniszter a Szeged-Szabadka vasútvonalról tárgyalt, ez alább olvasható:
