A boldoggá avatás egyházmegyei szakaszát követően, a Szeged-Csanádi Egyházmegye már korábban elkészíttette azt a hivatalos dokumentumot, amely tartalmazza Bálint Sándor életrajzát, valamint életére, erényeire és az életszentségére vonatkozó tanúvallomásokat.
Az un. Positio (vagyis Positio super vita, virtutibus et fama sanctitatis) a „legszögedibb szögedi”-ként tisztelt néprajzkutató személyének jelentőségét, hitvallását és széleskörben való tiszteletét mutatja be.
A szegedi professzor boldoggá avatásának Positioját 2020. május 8-án, fogadta be a Szentté Avatási Kongregáció. Dr. Kiss-Rigó László a járványhelyzetből adódóan nem tudott személyesen Rómába utazni, így a főpásztor Dr. Németh Norbertet, az MKPK római ágensét bízta meg a dokumentumok átadásával.
A Kongregáció teológusokból álló bizottsága az átadott dokumentum alapján fogja felülvizsgálni Bálint Sándor erényeit és életszentségét. A népe és egyháza iránt mindig hűséges alföldi néprajzkutató halálának 40. évfordulóján történt előrelépés, reménnyel tölti el az egyházmegye közösségét és továbbra is kitartó hittel imádkozik a boldoggá avatásáért.
Bálint Sándor 1904. augusztus 1-én, született Szegeden. Az alsóvárosi paraszti életmóddal és az alföldi néphagyománnyal már gyermekkorában megismerkedett, melyet később maga kezdett el kutatni. A középiskolát a szegedi piaristáknál végezte, majd a Ferenc József Tudományegyetemen magyar-történelem szakos diplomát szerzett. Ugyanitt lett tanársegéd, később a Néprajzi Intézetben gyakornok majd végül 1934-ben magántanárrá habilitálták. Professzorként óriási erőfeszítéssel és odaadással vállalta az Alföld, különösen az alföldi szakrális néprajz kutatását. 1944-ben nyilvános rendkívüli egyetemi tanár, később 1947-ben nyilvános rendes egyetemi tanárrá nevezték ki a néprajzi tanszékre.
1951-1956 között a kommunista hatóságok eltiltották az egyetemi oktatástól és csak 1957-től vállalhatott újra oktatói tevékenységet. A szocializmus éveiben is rendőri megfigyelés alatt volt, majd 1965-ben koholt vádak alapján felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1966-ban nyugdíjazták. Bálint Sándor 1980. augusztus 1-én egy véletlen közlekedési balesetben hunyt el.
Hitvalló élete, Máriás lelkisége, illetve szülővárosának hagyománya és kultúrája iránt érzett szeretete miatt, már életében is nagy tisztelet övezte. Barna Gábor néprajztudós, így foglalta össze – a tudományos és szakmai életben elődje – életét: „Bálint Sándor a keresztény humanizmus eszméinek képviselője, európai műveltségű és kitekintésű tudós, igazi pedagógus, hitvalló ember.” Így emlékezik rá ma is az alföldi ember, az egyetemi élet és a Szeged-Csanádi egyházmegye egész közössége.
Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye
