Május 10-én volt épp 40 éve, hogy elhunyt Bálint Sándor, „a legszögedibb szögedi”, aki a szegedi tájegységen, a parasztházakon elterjedt jellegzetes díszítés, a napsugárdíszes oromzat híve és kutatója volt.
Annyira kedvelte ezeket a házakat, hogy amikor 1940-ben kihirdették az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvénycikket, melynek célja a sokgyermekes családok támogatása volt, és melynek célja családi házak építése volt hosszúlejáratú kamatmentes kölcsönre, akkor Bálint Sándor javaslatára napsugaras oromzat díszítést használtak Csongrád megyében négy városban és tizenhat községben.
Ma már kevesebb ilyen ház látható Szegeden, de azért még megtekinthetjük őket. Elsősorban, de nem kizárólagosan Alsóvároson. Szabó Dávid kollégánk elment megörökíteni néhány napsugaras házat. Még nem állítom, hogy az utókornak, bár ha rohamosan romlik az állapotuk, és nem teszünk semmit értük, akkor előbb-utóbb igaz lesz.
Szabó Dávid fotóriportja:
