A koronavírus járvány elsősorban az egészségre veszélyes, ezért a legfontosabb az emberi életek mentése. Másodsorban a gazdaságot támadta meg, egész pontosan a koronavírus járvány miatt bevezetett intézkedések okoztak igen nagy zűröket világ szinten a gazdaságban.
De mi újság Szegeddel? Mi újság Csongrád Csanád megyében?
A 2019-es évben nem keveset hallhattunk arról, hogy Szeged gazdasága többre érdemes, hogy itt mennyire rosszul keresünk, és ment a szakértők között a vita, hogy Szegednek kell-e ipar, vagy nem kell – e ipar. Később minden szakértő (és nem szakértők is) egyetértett abban, hogy ipar kell. Természetesen a közös nevező után (tehát most már mindenki szerint kell ipar) sem készült el egy átfogó tanulmány a témával kapcsolatban, hanem újabb vita alakult ki: valakik szerint tudás ipar kell, valakik szerint pedig hagyományos ipar. Egy szegedi polgár fejével gondolkodva megfogalmazódik bennünk a kérdés: Miért kell választani?
Nemesi Pállal (a FerroÉp Zrt vezérigazgató elnöke, a Csongrád – Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara építőipari és közbeszerzési ügyekért felelős alelnöke, és a Dél-magyarorszégi Polgári Egyesület elnöke) beszélgettem arról, mi lesz a megyével, és mikor készül el Szeged és a régió gazdasági jövőképét, fejlődését segítő szakmai terv. Szegeden minden tudás és szakértelem, sőt infrastruktúra is meg van ahhoz, hogy az ország kiemelt gazdasági övezetei közé tartozzon.
Nemesi Pál nem a gazdasági helyzettel kezdte a beszélgetést: “Az egészségügyi vészhelyzet megszüntetésre került, és a járványügyi készültség került meghatározásra. Mielőtt rátérnék a régió gazdasági fejlesztési terveire, koncepcióimra, előtte szeretném elmondani, hogy nagyon örülök annak, hogy a szegedi vállalkozók szoldiraitásban kimagasló teljesítményt nyújtottak ebben a drámai helyzetben, és én aki mindig is a munkában hittem, nagyon boldog vagyok, hogy sok emberrel ismerkedtem meg, akik a vészhelyzetben, munka mellett is elképesztően sokat segítettek a rászorulókon és a legveszélyeztetettebb korosztályon a szegedi időseken!”
A szegedi vállalkozók szolidáris projektjeiről mi is folyamatosan beszámoltunk. A szegedi vállalkozókon túl a munkavállalókat is kiemelten érinti a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági válság. Igyekeztünk megtudni, hogyan hatott a régióban élők pénztárcájára, mit mutatnak a gazdasági számok: “Az elmúlt hónapokban rendkívül nehéz helyzet alakult ki a gazdaságban, ágazatonként és földrajzi adottságoktól, elhelyezkedéstől függően. Az egészégügyi veszélyhelyzet hatását a jelenleg ismert adatok alapján részben tudjuk számszerűsíteni, mivel a májusi adatok még nem teljesen állnak rendelkezésre. A pandémia leginkább a foglalkoztatásra, a vállalkozók és vállalatok számának csökkenésére, a lakossági fogyasztásra fejtette ki hatását. Április hónapban jelentősen, több mint 30% csökkent az ipar volumen indexe. A nyilvántartott álláskeresők száma Csongrád-Csanád megyében az első negyedévihez képest több mint 35% növekedett március, április hónapokban. A regisztrált álláskeresők legnagyobb számban a feldolgozóipar, kereskedelem, vendéglátás, a turizmus, és szolgáltatás területén jelentek meg. A nyilvántartásba vett üres álláshelyek száma április, május hónapban a felére csökkent.” – árulta el nekünk Nemesi Pál, a Csongrád – Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az adatok egyértelműen rámutatnak arra, hogy a szegediek és a megyében élők is érzik a gazdasági válság negatív hatásait, nem kerülte el megyénket sem a válság.
“Nagyon fontos azonban, hogy a vállalkozók, a cégek, a vállalatok legyenek partnerek a gazdaság újraindításában. A Kormány által készített gazdaságvédelmi akció terv együttműködésre ad lehetőséget a kisvállalkozástól a nagyvállaltig minden gazdasági szereplőnek, a munkavállalónak, munkaadónak. “ – fejtette ki Nemesi Pál, aki utána számokban is elárulta hogyan reagált Csongrád-Csanád megye: “Munkahelyvédelmi bértámogatásra 1010 munkahely nyújtott be pályázatot a megyéből, és 6118 fő részült ebben a támogatási formában. Versenyképesség növelő támogatásra a megyéből 32 vállalt adott bepályázatot, ami a megyék rangsorába csak utolsó harmadba elegendő. Amennyiben részletesebben elemezzük megyénk versenyképességi mutatóját akkor megállapíthatjuk, hogy szintén utolsó harmadba találjuk magunkat.”
Sajnos a régió gazdasága nem tartozik az élmezőnybe, sőt az utolsó harmadba tartozunk, ami egy válságos időszakban még jobban megnehezítheti az itt élők és a megyében vállalkozók életét. A számok megmutatják a tényeket, de ha már olyan sokat hallunk arról, hogy a válság legyen egyben lehetőség is, adódik a kérdés milyen lehetőséget lát ebben Nemesi Pál, mint a megyei kamara elnöke, mint egy szegedi nagyvállalat vezetője, mint szegedi polgár?
“A megyében meghatározó szerepe van a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak. Ugyanakkor a mezőgazdaságban az új technológiák, a digitalizáció hiánya verseny hátrányt jelent. Az aránytalanságok is jelen vannak a gazdasági környezetünkben. Az egymásra épülő termelési láncok nincsenek összehangolva, így nem hatékony a termelés, és versenyhátrányba kerülnek a cégek. Jó jel, hogy vidéken megyénkben található a legtöbb kutatóhely, ugyanakkor kutatás-bérfejlesztésben bértámogatási pályázatában 398 fővel veszünk részt. Messze elmaradunk, illetve elszalasztjuk a fejlesztési, pályázati lehetőségek. Csongrád-Csanád megyei termelésének 65%-át a TOP 100 vállalat adja. Az export 80 %-át ez a vállalati kör állítja elő. Az ipar területén alacsony a beszállítói hálózatok működése. A kisvállalkozóikör innovációban való részvétele csekély, termelékenysége alacsony. Csak néhány információ a jelenlegi helyzetről a szűken vett gazdasági és földrajzi környezetünkről.”
A Csongrád – Csanád Megyei Kereskedelmi és Iparkamar elnöke a számok után a jövőről beszélt a Szeged365.hu-nak.
“Gazdasági veszélyhelyzet nélkül is többre hivatott ez a térség. Most láthatjuk, hogy megváltozott körülmények között mennyire vagyunk sérülékenyek. Az itt élő emberek mekkora tartalékkal rendelkeznek. Az itt működő cégek hogyan tudják a fejleszteni, versenyképessé tenni termelésüket, feltárni mozgósítani a belső szellemi kapacitásaikat, bevonni a munkavállalóikat az innovációba. Ezek a kérdések a jövőben megkérdőjelezhetetlen alaptételek egy versenyben maradáshoz. Arra szeretném a figyelmet irányítani, hogy ezen feleadatok megoldásához a Gazdaságvédelmi akció terv számos lehetőséget nyújt. Azok vállalkozók és cégek, akik élnek a lehetőséggel jelentős verseny előnyre működési stabilitásra találhatnak, és gazdasági válság esetén kevésbé lesznek sérülékenyek, a környezetükben élő emberek is könnyeben élik át a gazdasági válságot, nem lesznek olyan mértékben kiszolgáltatva a szociális hálónak. A múlt év végén határoztuk el egy szakértői csoporttal, hogy Csongrád-Csanád megye gazdaságfejlesztési koncepcióra készítünk vitaanyagot, amely legalább 2030-ig előre tekintve lehet iránymutató a térség gazdasági fejlesztését illetően. Néhány hét múlva már a főstratégia irányokról tudunk beszélni. “ – árulta el nekünk Nemesi Pál.
A héten megjelent cikkünk ➡ A jövőbeli együttműködés első lépcsőgfokaként számítógépparkot adományozott Nemesi Pál a Dél-magyarországi Polgári Egyesület elnöke a Gemma Központnak:
