Folytatódik a Holt-Tisza sztori: egészségügyi katasztrófától rettegnek a Gyálaréten élő szegediek

“Magyarország legszennyezettebb holtága a Gyálai Holt-Tisza” – jelentette ki portálunknak V. Kelemen Ildikó szegedi biológus, a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület alelnöke, reagálva a múlt heti, a témában íródott tényfeltáró cikkünk kapcsán. A biológus aggodalmát fejezte ki a rehabilitáció egészségkárosító hatásai kapcsán, mint kijelentette: “Nem szeretném, ha a lakóhelyünk környékére akár egyetlen lapáttal is letennének az iszapból!”

KORÁBBAN ÍRTUK A TÉMÁBAN

Évtizedek óta szenvednek a Gyálaréten és Klebelsberg-telepen élő szegediek a Holt-Tisza szagától és látványától, hogy a kutyagyilkos szívférgességről ne is beszéljünk. A hosszú évekig a mezőgazdaság, az ipar és sajnos maga Szeged városa által is szennyezett szakasz rehabilitációja még az idén nyáron elrajtolhat, mi pedig utána jártunk, mi okozza a legfőbb problémákat és mi a hosszú távú megoldás.

Ami már biztos, hogy van:

• 4.5 milliárd forint a projektre
• egy 2023-as végdátum
• és egy kiadott engedély, ami alapján már idén nyáron elkezdődhet a pilot beavatkozás

Alaposan utána jártunk a Holt-Tisza dolognak, a legutóbbi cikkünkben többek között Dr. Kozák Péter, a rehabilitációt menedzselő ATIVIZIG ügyvezetője, B. Nagy László, országgyűlési képviselő és Mihálik Edvin zöld város programért felelős tanácsnok is megszólalt. Az alábbi írásunkban az “elkövetők” listáját is megtalálod, avagy azon cégek és intézmények felsorolását, akik telis-tele engedték a vágóhíd és a lakosság szennyvizével a 60-as években még földi paradicsom szegedi holtágat, vagy épp teherautóról borították mázsaaszám a használt akkumulátorokat (!!) a Tiszába:

MEGKERESETT BENNÜNKET A GYÁLARÉTI LOKÁLPATRIÓTA EGYESÜLET

A múlt heti cikkünk elég nagyot ment, nagyjából 50.000 Szeged365.hu olvasó pörgette végig az írásunkat (köszi érte), jöttek is a vélemények elég rendesen, az ügy jelentőségének megfelelően nem is túl finoman (mi is felhúztuk magunkat a dolgon, érthető, hogy sokan kiakadtatok). Az ügyben az egyik fő érintett, a Gyálaréti Lokálpatrióta Egyesület is megkeresett bennünket, első körben Molnár Zoltánné elnök asszony személyében. A Gyálaréten lakó, a témában igen aktív hölgy rögtön a beszélgetésünk elején leszögezte, abban egyetért az előző cikkünkben megszólalókkal, hogy a holtág rehabilitációja elkerülhetetlen, ilyen szennyezett víz nincs több Magyarországon.

Amivel kapcsolatosan viszont az aggodalmát fejezte ki: ő úgy tudja, nem szimplán pletyka az, hogy Gyálaréten fogják a kezelt iszapot végleg deponálni. Az általunk is említett pilot teszt során a Fekete Bögéből az Óbébai utcán keresztül szállítanák át a kezelendő iszap egy részét a gyálaréti hulladékudvar mögötti mederszakaszba, majd itt kezelnék azt. Szerinte mindez veszélyeztetné a Gyálaréten élők egészségét, egyben hazavágná az ingatlanok értékét.

MEGKERESTÜK VALKONYNÉ KELEMEN ILDIKÓ BIOLÓGUST

“Köszönjük, nem kérünk a súlyosan szennyezett iszapból” – kezdte telefonos interjúnkat a szintén Gyálaréten élő V. Kelemen Ildikó szegedi biológus, aki szintén aggodalmát fejezte ki: “Történt egy 600 pontos mintavétel, erről egy lakossági fórumon számoltak be nekünk, ezt az egyesületünk írásos formában is megkapta. A tanulmány leszögezi: a holtág egy lakott területen keresztül haladó nyílt szennyvízcsatorna, melynek szennyezettsége súlyos.” Szerinte már önmagában jó kérdés, hogyan történhet ez meg úgy, hogy Magyarországon csakis zárt rendszerben lehet a szennyvizet szállítani.

A biológus megerősítette az előző cikkünkben elhangzott adatokat: 137.000 tonna szennyezett iszap vár arra, hogy valamit kezdjenek vele a Holt-Tisza mélyén. Elmondása szerint ez több tonnányi szénhidrogén-származékot tartalmaz, szinte mindegyikük súlyos egészségkárosító hatással bír, ezen felül nagy mennyiségben van benne:

• arzén
• bárium
• higany
• nikkel
• szelén
• cink
• fekália
• súlyos betegségeket előidéző mikroorganizmusok
• …és az előző írásunkban is említett fenol származék

A beszélgetésünk során V. Kelemen Ildikó kifejtette, a rehabilitáció során használni kívánt bakteriális módszer a nehézfémeket nem fogja semlegesíteni, a kitermelt iszap meg fog száradni, kiporzása esetén nem csak Gyálarét, hanem Hattyas, Tompasziget és Alsóváros lakóit is veszélyeztetheti majd – hogy a kitermelés során keletkezett elviselhetetlen szagról ne is beszéljünk. “Nem szeretném, ha a lakóhelyünk környékére akár egyetlen lapáttal is letennének az iszapból” – zárta beszélgetésünket a Gyálaréten lakó biológus.

A cikkünkben felvetett félelmek kapcsán a héten megkérdezzük az illetékes hatóságokat, amint megkaptuk a válaszaikat, folytatjuk a sorozattá avanzsált cikkünket!

Addig is, egy sokkoló Szeged365 fotóriport, Szeged és Magyarország egyik legszürreálisabb öko-katasztrófájáról (nem túlzunk, ez bizony az):

Szerzők: Pósa Tamara, Kisházi Sándor