Ahogyan, arról kedden beszámoltunk, kivonulhat a Tesco Kelet-Közép Európából, így bezárhatnak a szegedi Tesco-k is. A Lebensmittel Zeitung híréből mindemellett az is kiderült, hogy az üzletlánc kijelölt új vezérigazgatója, Ken Murphy tekinti majd át a brit vállalat megmaradt kelet-közép-európai – cseh, magyar és szlovák – leányvállalatainak tevékenységét, és értékeli további működésük lehetőségét.
A hazai piacon meglévő üzleteket ezt követően aztán több okból kifolyólag is magyar tulajdonba kerülhetnek, amivel megvalósulhat egy régi kormányzati szándék, ez pedig a multik kisebb részben való uralkodására irányul, ismertette szerdán a Magyar Nemzet.
A FELSZÁMOLÁS MÁR MEGKEZDŐDÖTT
A felszámolási folyamat már megkezdődött, a pletykák pedig úgy szóltak, hogy a brit kiskereskedő régiós vállalkozásait a Schwarz-csoport veheti át, tehát ha bezár a Tesco, jöhet helyette a Kaufland vagy még több Lidl, ezt azonban a brit Tesco sajtóirodája megcáfolta. Ezt követően a Magyar Nemzet megtudta, hogy a pandémiás helyzetben átalakult befektetői-piaci viszonyokban jelenleg külföldről és hazánkból is több vevő érdeklődik a Tesco kelet-közép-európai áruházai, logisztikai bázisai iránt. A Tesco Európa kivonulásával ugyanis az egyes országokban (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, valamint Lengyelországban, ahol már értékesítették a hálózatot) túlságosan nagy piaci rést hagyna maga után a vállalat. Ez még úgy is elmondható, hogy a Tesco globális piaci jelenlétében mindössze két százalékot képviselnek a lengyelen kívüli régiós leányvállalatok – írja a lap.
Éppen ezért kevés az esély arra, hogy a Tesco több, mint 200 üzlete olyan vállalat tulajdonába kerül majd, amely már amúgy is nagy mértékben jelen van a piacon. A cél ezért nem más, mint, hogy a Tesco magyar kézbe kerüljön és továbbra is zavartalanul szolgálja ki az állampolgárokat szerte az országban, bármikor, bármilyen helyzetben. Az, hogy ez mennyire fontos az elmúlt időszakban jól látszott. Fontos, hogy úgy a beszállítói források, az áruelosztás, a beszerzés és a logisztikai háttér összességében mind magyar területen koncentrálódjon.
VAN VÉSZFORGATÓKÖNYV
A Magyar Nemzet értesülései szerint azért létezik egy vészforgatókönyv is, amely a Covid–19-járvány miatt veszteségessé vált kelet-közép-európai Tesco Europa eladása mellett szól, s amelyben a korábbi években jól teljesítő magyar leányvállalat értékesítése is szerepel. Ezt a londoni anyacégnél a kockázatelemzők egyre inkább támogatják, mivel az új számítások szerint a diszkontok által elhódított magyarországi kereskedelemben 2020-ban bevezetett szektorális adó végképp ellehetetleníti az átalakított hipermarketekre szóló üzleti tervekben előírt profit megtermelését – közölte a lappal a Tesco londoni központja, akik hozzátették, hogy már a Tesco Bank, a cég pénzügyi szolgáltató vonala is veszteséget termel. A kiszivárgott átvilágítás már a vevőjelölteknek készül, amelyek európai piaci befektetői csoportok, írja a Magyar Nemzet.
Információik szerint itthon nincs a kormány napirendjén a kiskereskedelem legnagyobb foglalkoztatója, a stratégiai partnerként jegyzett Tesco áruházlánc értékesítése, ami azt jelenti, nem kell attól tartani, hogy rövid időn belül változna a vállalat egységei által érintett területek ellátottsága. A 2010-es különadó mintájára – a hazai gazdaság védelmében – a mostani Covid-járvány miatti válságra válaszul a nyár elején ismét bevezetett sávos kereskedelmi adó ugyanakkor valóban fájhat az elmúlt években globálisan folyamatosan piacot veszítő áruházláncnak. Annak ellenére is, hogy hazánkban diszkontosították a hipermarketeket, így próbálva lépést tartani a megváltozott fogyasztási szokásokkal.
STABIL A KÜLÖNADÓ
A sikeresnek bizonyult racionalizálás azonban a főként a vírussal még inkább háttérbe szorult nagy alapterületű, városszéli eladóterekkel rendelkező áruházláncnál már nem hozza a várt eredményt, miközben az online kiszállítás csúcsra futott, noha ebben a szegmensben is erős verseny alakult ki. Az az elkövetkező időszak kérdése, hogy Londonban milyen megoldást találnak a tőzsdei vállalat korábban több milliárd forintos nyereségének pótlására és a keletkezett veszteségek felszámolására, amely a pandémiás folyamatokkal immár az eladósorban lévő leányok élére repítette a kereskedelmi szereplőt.
A magyar leánycég fenntartása amiatt sem érheti meg a brexiten átesett angol tőzsdei cégnek, mert az Európai Bíróságon elvesztette a magyar állam ellen még 2010-ben indított különadópert, ami azzal jár, hogy a 2013-ig befizetett hárommilliárd forint körüli adó összegét sem igényelheti vissza. Hazánkban az idén ismét az egyik legnagyobb befizető lett a szektorális adó kötelező teljesítésében. Forrásaink szerint a Tesco az elmúlt időszakban több javaslatot is eljuttatott a kereskedelem kormányzati képviselőihez, amelyben a különadó rendszerének nagy cégek számára kedvezőbb átalakítását javasolják. A nemrégiben bevezetett új közteher feltételeit azonban 2021 végéig nem tervezik megváltoztatni a jogalkotók – tudta meg a Magyar Nemzet.
MARADT A STRATÉGIA
Ennek kapcsán nemrégiben megkeresésünkre a Tesco Globál Áruházak Zrt. azt közölte, hogy folyamatosan a hatékony működésre törekednek, ugyanakkor a nagyméretű áruházak méretoptimalizációja befejeződött, az eddigi stratégiájuk pedig nem változott.
– Eddig is folyamatosan reagáltunk arra, ahogy a vásárlói szokások változnak. A koronavírus okozta helyzet a fejlesztések intenzitását, ütemét gyorsította fel. Az elmúlt két hónapban a Tesco Közép-Európában megduplázta online kiszállítási kapacitását. Magyarországon pedig májusban jelentettük be, hogy három új nagyvárossal és vonzáskörzetükkel bővült a szolgáltatás – jelezte a vállalat. Annak kapcsán, hogy a kereskedelmi adó befolyásolja-e az itteni működésüket, azt válaszolták: „Az adómértéket törvény szabályozza. A Tesco elkötelezett magyar üzletága fejlesztése iránt. Továbbra is az a cél, hogy egyfelől az alapcsatornákba, a hipermarketekbe történjenek befektetések, másrészt a kényelmi és online kiszállításban.”
Forrás: Magyar Nemzet
