Nincs olyan szegedi, aki ne kémlelte volna már izgatottan a titkokkal teli csillagos eget a Szegedi Csillagvizsgálóban. A rejtélyek megismerése pedig nem csak a kíváncsi szemeket vonzza, hanem komoly tudományos munkának is teret ad. Sőt, nem kis büszkeséggel elmondhatjuk, hogy a szegedi csillagászok a legjobbak között vannak, akik szakmai körökben világszerte is helytállnak.
A szegedi obszervatórium története több mint harminc évre nyúlik vissza, mesélte Szalai Tamás csillagász, az SZTE Fizikai Intézetének és a Szegedi Csillagvizsgálónak munkatársa. Az 1980-as években már komoly fizikai kutatások folytak a Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékén, sőt akkor már a csillagászati kutatások is bontogatták szárnyaikat, viszont még nem volt csillagvizsgálója a városnak. Ekkor az odesszai testvéregyetem csillagászati intézetétől ellátogatott Szegedre egy híres professzor, aki csodálkozva állapította meg, hogy egy ilyen patinás egyetemnek nincsen csillagvizsgálója és a kutatásokra is alkalmas távcsöve. Felajánlotta, hogy az ő távcsőkészítő üzeméből műszercsere keretében ad a városnak egy megfelelő távcsövet. Hamarosan a műszer megérkezett, és felépült a Szegedi Csillagvizsgáló is, amit az érdeklődők ma is látogathatnak.
Ezt követően fellendült a csillagászati kutató élet az egyetemen. Oktatók és hallgatók kapcsolódtak be a munkába, és használták fel hozzá az akkor Magyarországon kimondottan jónak és modernnek számító 40 cm átmérőjű távcsövet. Szalai Tamástól megtudtuk, a 90-es években nagyon sok felfedezés helyszíne volt a Szegedi Csillagvizsgáló. A szakembereknek számos olyan kisbolygót sikerült rögzíteniük, amelyeket korábban senki más nem azonosított, teljesen új felfedezéseknek számítottak. A projekt a JATE Kisbolygó kutató program nevet viselte, és hamarosan kinőtte a Szegedi Csillagvizsgálót és annak távcsövét, így a kutatások a Magyar Tudományos Akadémia Piszkéstetői Obszervatóriumában folytatódtak, ahol a mai napig rendkívül sikeres a program, már több mint 2000 új aszteroida felfedezését tette lehetővé.
Minden szerénység nélkül állítható, hogy az évek során a szegedi csillagászati, asztrofizikai kutatások kimondottan élvonalbelivé váltak, kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerre sikerült szert tenniük. Szalai Tamás elmondta, hogy diákjaik szerte a világban neves tudományos műhelyekben helyezkedtek el, mint például a Harvard Asztrofizikai Intézetében, a Heidelbergi Egyetemen, az Arizonai vagy a Sydney Egyetemen.
Sőt, a legrangosabb magyarországi kutatóhelyek többségét is volt szegedi diákok, illetve a csillagvizsgáló egykori munkatársai igazgatják: ilyen az ELTE szombathelyi obszervatóriuma, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja, vagy említhetjük még a Bajai Obszervatóriumot. A Szegedi Csillagvizsgáló munkatársai azokon a területeken, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, napi szinten együttműködnek európai, amerikai és ázsiai kollégákkal is. Szalai Tamás ezek közül a szupernova robbanások asztrofizikáját, a gravitáció elméleti kutatásokat emelte ki, de a pulzáció elméleti kutatások területén is nagyot alkotnak.
