Nem szégyen a futás, ha medvével találkozunk: kerüljük el őket minél messzebbre, tanácsolja a Szegedi Vadaspark igazgatója, Veprik Róbert

A Miskolcon garázdálkodó medve hírére megkérdeztük a Szegedi Vadaspark igazgatóját, Veprik Róbertet, mégis mi a teendő, ha az ember szabadon, állatkerten kívül szembe találja magát egy farkassal, vagy egy medvével. Az igazgató tanácsa tömören és lényegre törően: ne hergeljük a vadállatokat, ne próbáljuk megfogni őket, kerüljük el, ha tehetjük jó messzire.

A miskolci esettel kapcsolatosan Veprik Róbert elárulta, hogy a medvék szlovákiai állományának gyarapodása okán az Északi – középhegységben előfordulásuk szinte állandóvá, rendszeressé vált az utóbbi időben, ennek köszönhetően a peremterületekre több barnamedve kiszorul, és őket láthatják portyázni az érintett területeken. Ez elsősorban a fiatal hímekre jellemző, de két éve, pont Szeged közelében egy nőstény medve tévedt be Sándorfalvára.

“Két éve a közelünkben, Sándorfalván kóborolt egy medve, konkrétan én fogtam be azt az állatot. Három napig próbáltuk befogni, követtük a nyomait. Nem egy egyszerű feladat egy medve befogása, komoly előkészületeket igényel, és megvannak a veszélyei is. Ez az eset konkrétan egy sikertörténet volt, ami nagyon szépen zárult.” – mesélte el az esetről Veprik Róbert, majd hozzátette, hogy a medve egy fokozottan védett állat Magyarországon, így a szakavatott szakemberek tiszte eldönteni, hogy mi legyen az állat sorsa, befogják, vagy csak megjelöljék például, hogy merre jár. Mindennemű befogása az állatnak külön engedélyhez kötött. Már csak azért is, mert szakértelem és tapasztalat nélkül megközelíteni a medvéket, vagy bármilyen vadállatot életveszélyes is lehet.

“Annyit tudni kell, hogy ezek az állatok veszélyesek lehetnek az emberre, de természetesen nem keresik az ember társaságát, amennyiben egészségesek és megfelelő kondícióban vannak. Ha valaki egy vadállattal találkozik kint a természetes élőhelyén, a szabadban, értelemszerűen a legjobb a távolságtartás, tehát minél messzebb tartani magunkat tőle. Esetleg, ha olyan állattal találkozunk, ami nem idevaló, egy egzotikus állat, vagy egy nagyobb testű ragadozó, akkor érdemes a hatóságokat értesíteni. De fontos, hogy legyünk biztosak benne, hogy amit látunk, az tényleg az, és a legfontosabb, hogy ne kerítsük be, ne próbáljuk beszorítani sehova az állatot, mert általában ez szokta a legnagyobb gondot okozni egy-egy ilyen történetben.”

Egy egészséges medve, vagy egy egészséges farkas az ember társaságát egyáltalán nem fogja keresni, ha meglátja őket el fog menekülni. Kivétel lehet azonban, ha annak a medvének bocsai vannak, akiket meg akar védelmezni, ilyenkor az anyamedve esetlegesen támadásba lendülhet. Hogy elkerüljük a kellemetlen támadást erdei túráink során a ragadozókkal, hasznos lehet, ha határozottan hangosan beszélünk, hogy hallja az állat, ha felé közeledünk, hogy ne legyen meglepetésszerű a találkozás, mert az sokkal rosszabbul is végződhet. Ha egy- egy nagyragadozó kerül az utunkba, célszerű a másik irányba fordulni, és minél messzebb elkerülni az állatot. Semmiképpen ne próbáljuk megfogni, megsimogatni, megszeretgetni, se a medvéket, se a farkasokat, a legfontosabb mindig, hogy tartsuk a távolságot.

Veprik Róbert arról is beszámolt a Szeged365.hu-nak, hogy a Szegedi Vadaspark életében egyszer fordult elő, hogy valaki megbontotta, megrongálta az egyik karám kerítését, így kiengedte a benne lakó hiúzt. Néhány napon belül azonban sikeresen befogták az állatot, még a Vadaspark területén belül.

“Eddig életemben kétszer fogtam be majmot, egyszer egy japán makákót, egyszer egy csuklyásmajmot, amelyek valószínűleg Szerbiából érkeztek hozzánk. Az egyiket Ruzsán, a másikat Ásotthalmon sikerült befogni. Valószínű ezek állatkertekből, vagy magántartóktól szökött állatok voltak, hiszen akkoriban még nem szabályozták olyan szigorúan a magánszemélyek egzotikus állattartását, így ilyen esetek gyakrabban előfordulhattak. Azóta teljesen átalakultak az állattartással kapcsolatos jogszabályok Szerbiában is, most már nem lehet egzotikus állatokat otthon tartani, de régen, körülbelül 20 éve sokkal lazább szabályozás volt ilyen téren, és nagyon sok ember tartott különböző különleges állatot. Ez Magyarországon is így volt annak idején, nyilván most sokkal inkább szabályozott a rendszer, amely megszabja, hogy milyen állatokat tarthat az ember magánszemélyként. Ma már ez sokkal biztonságosabb, mint régen volt, kisebb az előfordulási esélye, hogy megszökött, elkóborolt vadállatokba fusson bele az ember.” – árulta el Veprik Róbert