Ananász, mandarin, füge és málna – pálinkák és párlatok, amelyeknek az Alföldön párja nincs
Németh József és felesége több, mint öt éve foglalkoznak pálinka és párlat főzéssel. A különlegesebbnél-különlegesebb, díjakkal és elismerésekkel jutalmazott, kézműves nedüknek a gyálaréti Nautilus nevet viselő vállalkozás ad otthont és bár a legextrémebb ízvilággal rendelkező tüzesvizek és párlatok nem, de a klasszikus, zamatos gyümölcsből készült zárjegyes italokból egy kupica mindenki számára garantálja az élményt. Na, de hogyan? Mitől lesz egy pálinka igazi és felejthetetlen? A Magyar Magánfőzők Pálinka Lovagrend Nagymesterét kérdeztük.
TÍZ ÉV KÜZDELEM UTÁN GYŐZÖTT A PÁLINKÁVAL FOLYTATOTT SZABADSÁGHARC
A pálinka szabadságharc több mint tízéves küzdelme néhány napja magyar győzelemmel zárult, az Európai Unió ugyanis módosította az erre vonatkozó szabályozást, így már jövőre újra adómentes lehet a pálinkafőzés. Minek margójára a kormány döntése értelmében 2021. január 1-jétől mind az otthoni magánfőzés, mind a bérfőzés újra adómentes lehet. Na de hogyan hat ez az okleveles gyümölcspálinka-készítőre és az ő vállalkozására? Mennyire befolyásolja ez a tevékenységét a jövőben? Németh Józsefet először erről faggattuk. A beszélgetés során szóba került természetesen az is, hogy milyen a jó pálinka, hogy egyáltalán mitől lesz egy pálinka jó és szót ejtettünk arról is, hogy megunható-e a magyarok kedvencének a fogyasztása.
„Az, hogy hamarosan adómentes lehet a pálinkafőzés Magyarországon, nem csak azokat érinti jól, akik magánfőzéssel foglalkoznak, hanem azokat is akik bérfőzést vállalnak. A pálinka a magyar nép körében egy nagyon meghatározó és régóta közkedvelt ital. Sőt az elmúlt időszak tapasztalata azt mutatja, hogy Szegeden is egyre közkedveltebb a fiatalok körében. Nyilván nem hiába vált hungarikummá. A pálinkafőzés egy fajta játék a gyümölcsökkel, amelyek aztán friss nedü formájában igazi élményt nyújtanak. Persze csak akkor, ha szobahőmérsékleten is minden esetben ugyanolyan selymes, gyümölcsös ízt nyújtanak fogyasztáskor, mint lehűtve. A jó pálinkát ugyanis nem kell a frizsiderben tartani.”
A számos elismeréssel és díjjal felruházott Németh József szerint az igazi tüzesvíz minimum 45 fokos és nem csak ízben, de illatban is erősen vissza kell, hogy adja az adott gyümölcs sajátosságait. A helyes kóstolás titka pedig a pálinkáspohár megválasztásával kezdődik. Az úgynevezett tulipános pohár használata az elsődleges szempont, amibe a legnagyobb átmérőig öntjük az italt, majd először illatozzuk, – ami alapján már egyébként sok minden kiderülhet – ezt követően pedig szépen lassan végig csorgatjuk a torkunkon, hogy az ízlelőbimbóinkon át tudjon futni.
Az okleveles pálinkabíró azt is elárulta, hogy a versenyeken való részvétel a bírók számára csak is arányos vízfogyasztással párosítva megy. Nagyon fontos ugyanis a hidratálás, hiszen a pálinka az az ital, amely nagyon sokszínű és nagyon különleges élményt képes nyújtani, ha helyesen fogyasztjuk. Személyes kedvencei közé a presenta szilvából, a fekete ribizliből és a szegedi vonatkozással is bíró Irsai Olivér nevet viselő szőlőből készült pálinka tartozik.
RÉGI ÜGY VÉGÉRE KERÜL PONT A JÖVŐ ÉV ELEJÉTŐL
A pálinkakészítés szabadsága régi múltra tekint vissza, a kormány emiatt küzdött az adómentességért, annak ellenére, hogy 2016-ban a párlatadójegy bevezetésével a lehető legenyhébb szabályokat harcolta ki. Az adóhivatal adatai arról árulkodnak, hogy még a jelenlegi szabályok mellett is, amikor 700 forintot kell fizetni egy liter párlat után, van igény a házi pálinkára. Jelenleg mintegy 27 ezer főzőberendezés van a magyar háztartásokban, és 2020. január 1-je és október 8-a között 69 ezer párlatadójegyet váltottak ki az otthonfőzők – ismertette Tállai András néhány napja. Nyáron került pont ugyanis a pálinkaszabadságharc végére, ekkor döntött ugyanis az unió döntéshozó szervezete az alkoholok ügyével foglalkozó irányelv módosításáról, amely szerint a tagállamok adómentessé tehetik – évente maximum 50 liter gyümölcsszeszig – a párlatfőzést. A kormány úgy döntött, hogy a kedvező szabályokat már 2021. január 1-jétől alkalmazza, vagyis jövőre már nem lesz szükség párlatadójegyre, illetve az ehhez kapcsolódó közteher megfizetésére se. Avagy, a jövő évtől minden nagykorú, gyümölcstermesztő magyar állampolgár háztartásonként évi 86 liter gyümölcspárlatot főzhet le magánfőzésben adómentesen. A pálinkafőző magánszemély nem értékesítheti a párlatát, de azt családtagjai és vendégei elfogyaszthatják, az új szabályok szerint. A desztillálóberendezést továbbra is be kell jelenteni az önkormányzatnál, de a főzést megelőzően bejelentést kell tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál is, amiért cserébe a hatóság származási igazolást állít ki, ez igazolja a párlat eredetét és ezzel lehet részt venni különböző pálinkaversenyeken is. Az otthoni főzés szabályai betartását változatlanul az önkormányzati jegyzők ellenőrzik majd.
Neked melyik a kedvenced?
Forrás: MTI