“Az vesse rá az első követ Szájer Józsefre, aki sosem menekült még drogokkal teli hátizsákkal, egy melegbár ereszcsatornáján lecsúszva egy 25 fős gang bang buliból a belga rendőrök elől…” – jött velem szembe fél órája az üzenőfalamon. Hát, én még nem jártam így, sőt, erősen gyanítom, már nem is fogok. Kattogásaim a Szájer-ügyről, amely ma délután elég rendesen kiverte a biztosítékot a szegediek körében is.
Két fajta hírrel nem szoktunk foglalkozni a Szeged365 háza táján:
- olyanokkal, amelyek Szegedhez nem köthetőek vagy direktben nem érintik a szegediek mindennapjait,
- és olyanokkal, amelyek témája a politikai sárdobálás, lejáratás, Mortal Kombatozás.
Szóval, papírforma szerint a Szájer-Gate nem egy tipik Szeged 365 sztori, de családapaként, férjként és keresztény-nemzeti-lokálpatrióta szegedi fickóként elég rendesen meglepett, a nap végén, két esti mese és egy potya sör után úgy éreztem, “írhatnékom” van róla.
A SZÁJER-BALHÉ, HA LEMARADTÁL VOLNA RÓLA
Szájer József. 1988-ban a Fidesz egyik alapítója, 1990-től egészen 2004-ig országgyűlési képviselő volt, közben és ezt követően pedig rengeteg pozícióban kamatoztatta (tényleg) kivételes tehetségét – a teljesség igénye nélkül:
- 1994 és 2002 között a Fidesz Parlamenti Képviselőcsoport frakcióvezetője,
- 1998 és 2002 között az Európai Integrációs Bizottság elnöke,
- 2002-től 2004-ig a Magyar Országgyűlés alelnöke,
- 2004-től az Európai Parlament képviselője,
- 2004 és 2009 között az Európai Néppárt és a Európai Demokraták Képviselőcsoportjának alelnöke,
- 2009-től az Európai Néppárt jogalkotásért felelős alelnöke,
- 2011-ben az Alkotmányszövegező Bizottság elnöke volt, mint mondta, az “új alkotmány az én iPad-emen íródik.”
…és a balhé, kronológiai sorrendben, amelynek hallatán még Borkai Zsolt is csak szégyellősen pislog. Vasárnap jelentette be Szájer József, a Fidesz EP-képviselője, hogy lemond mandátumáról. Lemondását azzal indokolta, hogy egy ideje már lelki terhet jelent számára a napi politikai küzdelemben való részvétel. Kedd délelőtt két belga lap arról számolt be, hogy a brüsszeli rendőrök péntek este egy szexpartit kapcsoltak le a kijárási korlátozások megszegése miatt. A cikkek szerint az orgián 25-en vettek részt, főleg férfiak. Finoman megemlítették, hogy a helyszínen volt egy azóta lemondott magyar EP-képviselő is, aki egy ereszcsatornán keresztül próbált elmenekülni a helyszínről, de a rendőrök elkapták. Az országos sajtóban elkezdett repkedni a Szájer név, majd egy kicsivel később, megjelent a politikus közleménye: “A belga sajtóban ma megjelent egy újsághír egy pénteki brüsszeli házibuliról, amelyen jelen voltam. A rendőrségi igazoltatás után jeleztem, hogy képviselő vagyok, mert igazolvány nem volt nálam, a rendőrség az eljárást lefolytatta, szóbeli figyelmeztetésben részesítettek, majd hazavittek. Kábítószert nem fogyasztottam, a rendőrségnek helyben felajánlottam, hogy készüljön hivatalos teszt, de ezt nem tették. A rendőrség szerint extasy tablettát találtak. Az nem az enyém, arról hogy ki és miképp helyezte el nincs tudomásom. A rendőrségnek erről nyilatkozatot tettem.”
NEM SZIMPLÁN A DUGIBULI MIATT KELLEMETLEN A SZTORI
Esküszöm, egy pillanatra olyan érzésem támadt az ereszcsatornán menekülős hír hallatán, mintha egy amerikai vígjáték forgatókönyvét olvasnám, az Amerikai Pite – Project X – Superbad vonalon mozogva. Nem akartam elhinni, hogy egy olyan ember égeti magát szénné vele, aki anno – kis túlzással – megírta a magyar alkotmányt, aki a Magyar Országgyűlés alelnöke volt.
Hogy mi volt az igazán Reichstag a sztoriban?
Nem a szex.
Nem az, hogy huszonöten csinálták.
Nem is az, hogy meleg “házibuli” volt.
Ez alapvetően az “eseményen” részt vevő emberek magánügye kellenne, hogy legyen. Mindenki azt szeret és úgy, ahogyan az neki jól esik – leszámítva, ha olyan elem van a dologban, amely törvénysértő. Privát dolog, amelynek élvezeti faktorát nem tudom értelmezni, de valószínűleg ők sem értenék, hogy Kisházi Sanyinak miért jó 15 éve ugyanazt a gyönyörű szegedi nőt szeretni plusz tündéri kiscsajokat nevelgetni. Nincs ezzel baj, elfogadjuk egymást, így színes a világ.
Az igazán kellemetlen az a sztoriban, hogy a drogos orgián egy alapvetően keresztény, családcentrikus ideológiát képviselő, nős közéleti szereplő (felesége Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal első elnöke, 2018-ban és 2019-ben a Forbes szerint a magyar közélet harmadik legbefolyásosabb hölgye) vett részt, aki ráadásul egy 30-as éveinek elején járó (tehát a nagybetűs életet éppen megkezdő) lánygyermek édesapja. Szóval, a gang bang bulin történő lebukással valószínűleg porig alázta a feleségét és darabokra törte az apjáról alkotott képet a lánya lelkében. El tudjátok képzelni, milyen érzés lesz holnap reggel bemennie a lányának dolgozni? Vagy leugrani egy sós kifli – kefír kombóért a sarki boltba? Mint fentebb írtam, semmi bajom vele, ha valaki gruppen, swinger meg egyéb bulikra jár, egészen addig, amíg azzal nem árt másoknak vagy nem teszi tönkre azok életét.
Tovább megyek: a képviselő amellett, hogy egy világ előtt alázta meg a feleségét, annak rendje és módja szerint belerosált (bocs, ennél finomabb kifejezést nem találtam rá) a saját politikai fészkébe is. Család, hit, szeretet? Nemzeti-konzervatív, keresztény értékrend? Hűség, kölcsönös tisztelet, holtomiglan-holtodiglan? Nesze Nektek, alapértékek, sikerült egy este alatt szét gangbang-elni az összeset. A járványhelyzet alatt is csetlő-botló, olcsó kocsmai kötekedőként pattogó hazai ellenzék most röhög a markában, Szájer és Borkai az elmúlt egy évben több pofont kiosztott a nemzeti oldalnak, mint Gyurcsány, Fekete-Győr, Jakab és Kunhalmi “átmegyekacsukottajtón” Ági nénénk együtt, 10 év alatt. Az Orbán vs Brüsszel meccsről meg ne is beszéljünk, 10-ből 9 EU fejesnek úgy kellett ez a Tyson Fury – Anthony Joshua erejű, a magyar kormánynak lekevert ideológiai nyakleves, mint sivatagi vándornak egy szép nagy korsó, gyöngyöző Kronenbourg sör. Szájer mindemellett “remek” alapot adott annak, hogy Európa keresztény-ellenes része hosszú hetekig csámcsoghasson meg röhörészhessen a kontinens vallásos felén.
Szép teljesítmény volt.
MÉG EGY ASPEKTUS
Egy szerda reggeli gondolat, a tegnap leírtak margójára, totál más aspektusból. A belga lapok szerint még két diplomata volt ott a “házibulin” Szájeren kívül, viszont csakis a fideszes EP képviselő neve szivárgott ki. Khm, valahogy a másik két névvel senki sem foglalkozik. Felmerül a kérdés, főleg, az elmúlt hetek külpolitikai csatározásait követően: véletlenül pattant ki a botrány, lakossági bejelentés alapján és a Spiderman-stílusban ereszkedő Szájert tényleg belga kisnyugdíjasok szúrták ki vagy valami egészen más dolog történt? Nem akarok összeesküvés-elméleteket gyártani, de adná magát a dolog:
- adott az uniós költségvetési vétót belengető magyar kormány,
- adott az EP képviselő, akiről valószínűleg már ezelőtt is pletykálhattak ezt meg azt,
- …és adott egy helyszín és egy időpont, nomeg egy klassz kis füles, hogy ide menjetek, srácok. Aztán véletlenül, a belga rendőrség a három, a dugi-buliban érintett diplomata közül pont a magyar fickó nevét kotyogja ki a botrányt kirobbantó újságoknak. A másik két névről meg véletlenül pont hallgat.
Az olyan apróságokat, hogy miért kutatják át egy olyan ember táskáját, akit speciel a gyülekezési szabályok áthágása miatt igazoltatnak, hagyjuk. Mint ahogy azt is, hogy miért nem végezték el a drogtesztet Szájeren, miután az konkrétan felajánlotta a rendőrségnek, hogy csinálják meg.
Akárhogy is volt, a tény az tény: Szájer ott volt. Ebben a pozícióban, egy ekkora tudással és felelősséggel rendelkező ember nem hibázhat ekkorát.
Még egy dolog, a végére. Mint fentebb írtam, egy ilyen eset, egészen addig, amíg senki sem tud róla, magánügy. Ha viszont közismert közéleti személyiség vagy, ráadásul ki is tudódik a dolog, már egyáltalán nem az. Onnantól kezdve már közügy.
Kisházi Sándor
főszerkesztő
Szeged 365 – szegedi, független, igazi.
