Újabb napsugaras házat kezdtek el bontani, ezúttal Alsóvároson, a Hattyas és a Szabadsajtó utcák sarkán – írta az egyik felhasználó a Szegedi Emlékkereső Facebook csoportban. Az önkormányzat helyi egyedi védelem alá tartozó épületeket tartalmazó listáján nincs rajta, így sajnos szabadon bontható.
SZEPTEMBERBEN A LISZT UTCÁBAN BONTOTTAK LE EGY NAPSUGARAS HÁZAT
Úgy fest, az sem garancia a túlélésre, ha egy épület helyi védettség alatt áll Szegeden – erre tökéletes példa a Liszt Ferenc utcában az ősszel lebontott napsugaras ház. Akkoriban rengetegen írták szegedi csoportokban, hogy szándékosan hagyták pusztulni, hogy le lehessen bontani azzal érvelve, hogy veszélyessé vált az épület.
Erről a valaha sokkal, de sokkal szebb napokat látott házról van szó:
SZEGED KINCSEI: A NAPSUGARAS HÁZAK
A napsugaras házdíszítés, vagy más néven napsugárdíszes oromzat Szegeden és az egész szegedi nagytájon a parasztházak elterjedt, jellegzetes díszítése volt. A ház utcai homlokzatán, a háromszög alakú oromzat közepén a padláslyuk egy szemet jelképez, amelyből napsugarak áradnak ki. A padláslyuk a nap – ahogy az idősek mondják, istenszöm – és abból áradnak szét a míves asztalosmunka által született sugarak. Régen kifestették a sugárléceket egy-két, ritkábban három színben. A pirosat kékkel, szürkével, zölddel párosították, a szürke fabetét mellé zöldet helyeztek.
Ez a díszítés a 18. század végén jelent meg és terjedt el Szegeden. A napsugár motívumban benne van az ősi napimádat. A napsugár sokat jelentett a természettel szoros kapcsolatban élő embernek, hiszen életének ritmusát a nap járása határozta meg, nem volt még villany, karóra, mobiltelefon, számítógép. A szegedi nagy tájon élő „célszerű szegény ember” (Tömörkény István nyomán) segítséget csak a természettől és Istentől remélhetett.
A díszítés teljességgel összefüggésbe hozható a katolikus barokk templomok belsejével, amely bőségesen alkalmazza a napsugár motívumot, s a Szentháromság jelképével is, amely láthatóvá teszi a ház lakóinak abba vetett hitét, hogy Isten mindent és mindenkit lát és óv (Deus videt et providet). Szegeden a Szentháromság-tisztelet az 1700-as években lendült fel, amikor többször is pestisjárvány, tűzvész (a nádfedeles-, majd a zsindelytetős házak melegágyai voltak a tűzvésznek) söpört végig a városon. A hívek a megmenekülés, a felgyógyulás vagy a betegség elkerülése miatt fogadalmakat tettek, ill. kápolnákat és szobrokat emeltek az őket védelmező Szentháromság tiszteletére.
Forrás: Szegedi Emlékkereső, Wikipédia
Fotók: Szabó Dávid
