Közélet

Zacher Gábor, KOVIDők: Családok kerülnek kórházba, és nem mindenki tér haza

Ismét tarolt a KOVIDŐK, a két nemzetközileg elismert szegedi kutató – dr. Horváth Péter informatikus és dr. Kintses Bálint biológus – nevével fémjelzett, hiteles és független tájékoztató csatorna legújabb adása, ahol most egy országos hírű toxikológust, Zacher Gábort, egy infektológust, Szlávik Jánost és egy pszichiátert, Purebl Györgyöt ültetett egy asztalhoz.

Ki akar otthon egyedül speedezni péntek este, mekkora rizikófaktor az elhízás a Covid esetében, hogyan kéne viselkednie a médiának a pandémia idején, és milyen pszichostratégiákkal lehet megküzdeni a Covid okozta depresszióval? A többi között ezekre a kérdésekre is választ kaptunk a beszélgetés során.

SZLÁVIK JÁNOS KEZDTE AZ ESTÉT

Szlávik János azzal kezdte az estét, amiről a vírushírekkel kelők és fekvők már hallottak: valami megváltozott. Nem elég, hogy a fertőzés harmadik hulláma a nem lezárt másodikra telepedett rá, de a vírus angol variánsa már a fiatalokat is egyre nagyobb arányban támadja, gyorsan telítődnek a kórházak, mások a tünetek is. A dél-pesti kórházban 90 százalék körüli az ágyak telítettsége, és szerinte nehéz megjósolni a tetőzést, valaki március végét, más április elejét mond. “Nehéz 2-4 hét vár ránk” – vélte Szlávik, aki visszatekintve elmondta, a tavaly ősszel felfutó második hullám idején nőgyógyász, sebész, fül-orr-gégész is dolgozott a kórházban a csapatukban, és nagyon hiányoztak neki, amikor elmentek.

ZACHER GÁBOR: SOKKAL SÚLYOSABB ÁLLAPOTÚ BETEGEKKEL TALÁLKOZNAK

Az ország kétségtelenül legismertebb toxikológusa, Zacher Gábor hasonló, 85-90 százalékos telítettségről számolt be a hatvani Covid-osztályon és a sürgősségin. “Sokkal súlyosabb állapotú betegekkel találkozunk, mint korábban: egész családok érkeznek, és sokszor csonkán térnek haza” – mondta. Hangsúlyozta, a mostani helyzetben számít csak igazán rossz hírnek, hogy a magyar a világon a 4. legelhízottabb nemzet, ez óriási rizikófaktor, ha valaki koronavírusos lesz. Ezen a jövőben változtatni kellene. Úgy látja, bírja a terhelést az egészségügy, sőt zacheresen így fogalmazott: “Nehogy már egy ilyen kis vírus legyőzzön bennünket. Mindannyian fáradtak vagyunk a kórházban, de ki fogunk tartani. Nincs pofázás, most meló van.” Zacher Gábor elmondta, egyre többször gondolkodik el a napi 3-4 halálesetet látva, hogy itt azért ő is komoly bajba kerülhet, hisz az egészségügyi dolgozók sem vasemberek, de biztos benne, hogy az utolsó emberig helyt fognak állni.

PUREBL GYÖRGY: MOST A GYÁSZT, A KÉTSÉGBEESÉST LÁTJÁK

Purebl György a pszichiáterek feladatait emelte ki: most a gyászt, a kétségbeesést, a mély depressziót látják, ez számukra kvázi a második hulláma az akut vírusbetegségnek. Az egészségügy az ő meglátása szerint is bírja a gyűrődést, három dolog miatt: “Van kurázsi, kitartás, illetve az egészségügyi személyzet be van oltva. Nem dőlnek ki a dolgozók, ez rettentő fontos.” Aláhúzta, hogy sokat segíthet a mostani helyzetben, ha az emberek megtanulják, hogyan tudnak magukon segíteni pszichológiai szempontból.

MILYEN AZ OLTÁSI HAJLANDÓSÁG?

Szlávik János kezdte a második blokkot, kifejtette, hogy tavaly magas volt az oltási hajlandóság, aztán megjelentek az oltásellenesek. Év elején 20-30 százalék volt hajlandó beoltatni magát, aztán megint meglódult a dolog, de továbbra is hullámzott az oltási kedv. Most megint felfelé szálló ágban vagyunk, ehhez hozzájárult az oltási igazolás bejelentése is. Izrael példáját hozta, ahol ugyanez zajlott le: először magas volt a hajlandóság, aztán lelohadt, az igazolás bejelentése után pedig megint felfutott. Zacher Gábor megismételte, amit már sokszor hangoztatott az elmúlt hetekben: oltani mindenekelőtt! Kiemelte, bele is halhatunk a betegségbe, úgyhogy be kell adatni az oltóanyagot. Ami szerinte hiánycikk, az a vakcinák, az oltás lényegének érthető leírása, kifejtése a laikusok nyelvén. Purebl György egyetértett azzal, hogy a média szereti felkapni a negatív hírt és a dilemmákat is. Pedig szerinte azt kellene harsogni, mint amit a szakembereknek is, hogy az oltás sokkal jobb, mint bármilyen megbetegedés. A pszichiáter fontosnak tartaná, ha a legnagyobb magyar médiumok megállapodnának a vírus kapcsán 3 fő üzenetben, és azt sűrűn olvashatnánk, láthatnánk, hallhatnánk a tévében, rádióban, lapokban, portálokon.

Fotó: kpe.hu

HOGYAN HAT A VÍRUSHELYZET A PSZICHÉNKRE?

Nem meglepő módon Szlávik és Zacher Purebl Györgynek passzolta a kezdés lehetőségét ebben a kérdésben. A szakember sokkoló adattal nyitott: 2020 végén megjelent egy nemzetközi vizsgálat, amelyből kiderült, hogy a depesszió gyakorisága megháromszorozódott,a szorongásos zavaroké pedig megduplázódott. Zacher azt látja, hogy tartós stresszhelyzetet eredményezett a vírus, amire az sem jelentett eddig megoldást, ha betartottuk a korlátozó szabályokat. A kialakult helyzeten csak az oltás változtathat. A toxikológus diákat mutatott a globális és hazai tendenciákról, amelyből az rajzolódott ki, hogy 2020-ban az egyik nyugtatótípusból 8 millió fogyott, nagyjából félmillióval több, mint 2019-ben. A hangulatjavítók fogyasztása is 4 százalékkal nőtt, és ez mind a koronavírusnak köszönhető.

A DROGHASZNÁLAT SZEMPONTJÁBÓL NEGATÍV AZ OTTHONI EGYEDÜLLÉT

A droghasználat szempontjából rendkívül negatív az otthoni egyedüllét: a dohányos többet szív, az alkoholista többet iszik. Zacher hangsúlyozta, az online függőség is ebbe a sorba illeszkedik, ahogy a sorozatfüggőség is, amely őt is érinti. A járvány pozitív hozadéka a kábítószer-használatban, hogy nehezebb hozzáférni a szerekhez, illetve hogy felment az áruk. “Kinek van kedve péntek este bekapni egyedül, otthon két speedtablettát? A rendszeres szerfogyasztás visszaesett. A kérdés az, a pandémia után kiszabadulva mennyire akarjuk majd pótolni a dolgokat.” Szlávik János a pszichés gondok kapcsán úgy látja, az öngyilkosságok száma is nőhet ilyenkor. Egy másik fontos szempontot is említett, azokét, akik kórházba kerülnek, és az égegyadta világon senkivel sem találkozhatnak. Az infektológus kifejtette, az egészségügyi személyzetről is kell beszélni, náluk is jelentkeztek a pszichés gondok, és volt, aki nem bírta azt a feszültséget, hogy ő is belehalhat, ha fertőzöttek között dolgozik. Ahogy fogalmazott, ők „elvéreztek”.

Ha kíváncsi vagy a korábbi adásra is:

Forrás. index.hu

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb