Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban – olvasható az SZTE honlapján.
“A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzunk minél több DNS profilt, és ezeket a korábban azonosított profilokkal összevetve több Árpád-házi és a Hunyadiak közül való uralkodót is azonosítani tudjunk” – magyarázta Dr. Neparáczki Endre, akitől megtudtuk: a szóban forgó csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat.
CSAK A CSONTMARADVÁNYOK MARADTAK MEG
A genetikus elmondta: a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket elrabolták. Viszont a csontmaradványokat nagy része ott maradt, melyek az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak. 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. Ezeket ma is a budavári Mátyás-templomban őrzik. A kutatóknak ez az egy biztos pontjuk van, amelyből sikerült DNS-t nyerniük, melynek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.
CSONTPORBÓL DNS
“Az Árpád-házi DNS-sel Mátyás királyt nem tudtuk volna azonosítani. Keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudjuk, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Elmentünk, és csontport vettünk, amit a szegedi laborba hoztunk, hogy a DNS kivonást megkezdjük” – magyarázta a kutató. Mint mondta, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként fejlesztettek az SZTE-n egy speciális labort, és 2016-ban Magyarországon először bevezették az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.
“A székesfehérvári osszárium kutatását középkori igazságügyi analízisnek hívom, mivel olyan embereket szeretnénk azonosítani, akik már nincsenek köztünk” – fogalmazott Dr. Neparáczki Endre. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók.
Ez is érdekes lehet még:
Forrás: u-szeged.hu
Egy hozzászólás