- Hirdetés -
Közélet

Napi királyság: Mátyás király azonosításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói

Több középkori magyar uralkodó és Mátyás király azonosításán is dolgozik kutatócsoportjával Dr. Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatócsoportjának igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem Genetikai tanszékének munkatársa. A székesfehérvári osszárium megnyitásával, és a modern archeogenetika segítségével lehetőség nyílt arra, hogy az ott őrzött csontmaradványokból DNS mintát nyerjenek ki a szegedi laborban – olvasható az SZTE honlapján.


- Hirdetés -

“A székesfehérvári Középkori Romkertben több, mint 900 ember csontmaradványa található, amelyek összekeveredve nyugszanak. Fő célunk, hogy az ott tárolt mintákból meghatározzunk minél több DNS profilt, és ezeket a korábban azonosított profilokkal összevetve több Árpád-házi és a Hunyadiak közül való uralkodót is azonosítani tudjunk” – magyarázta Dr. Neparáczki Endre, akitől megtudtuk: a szóban forgó csontkamrában őrzik a koronázási bazilika területén feltárt maradványokat.


- Hirdetés -

CSAK A CSONTMARADVÁNYOK MARADTAK MEG

A genetikus elmondta: a török időkben a sírokat földúlták, az ékszereket elrabolták. Viszont a csontmaradványokat nagy része ott maradt, melyek az idők során elfelejtődtek. Később azonban különböző ásatások indultak. 1848-ban az Érdy János vezette ásatáson feltárták az első, és egyetlen azonosított Árpád-házi uralkodót, III. Bélát és feleségét, Antiókhiai Annát. Ezeket ma is a budavári Mátyás-templomban őrzik. A kutatóknak ez az egy biztos pontjuk van, amelyből sikerült DNS-t nyerniük, melynek segítségével a többi Árpád-házi uralkodó is azonosíthatóvá vált az osszáriumban összekeveredett csontok közül.

CSONTPORBÓL DNS

“Az Árpád-házi DNS-sel Mátyás királyt nem tudtuk volna azonosítani. Keresnünk kellett egy ugyanilyen sarokpontot. A hozzá vezető kulcsot Corvin János és Corvin Kristóf, Mátyás fia és unokája jelentik. Róluk bizonyosan tudjuk, hogy Lepoglavában, a mai Horvátország területén, a Pálos kolostor gótikus templomában nyugszanak. Elmentünk, és csontport vettünk, amit a szegedi laborba hoztunk, hogy a DNS kivonást megkezdjük” – magyarázta a kutató. Mint mondta, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyarságkutató Intézet közötti együttműködés eredményeként fejlesztettek az SZTE-n egy speciális labort, és 2016-ban Magyarországon először bevezették az NGS technológiát az archeogenetikában. Ennek segítségével már sokkal biztosabban nyertek ki adatokat a kutatók a csontokból. Tervük, hogy kiderítsék: a Hunyadiak rokonságban álltak-e a Luxemburg családdal. Mivel Luxemburgi Erzsébet is a Romkertben nyugszik, így az ő földi maradványaiból is azonosíthatnak DNS-t.

“A székesfehérvári osszárium kutatását középkori igazságügyi analízisnek hívom, mivel olyan embereket szeretnénk azonosítani, akik már nincsenek köztünk” – fogalmazott Dr. Neparáczki Endre. Mindemellett a kutatás küldetése, hogy méltó sírhelyet kapjanak az egykori uralkodók.

Ez is érdekes lehet még:

Forrás: u-szeged.hu


- Hirdetés -
- Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb