„Beszélgessünk a nők helyzetéről és érvényesüléséről napjainkban az orvostudomány kutatási területein!” – javasolta a Doktoranduszok Országos Szövetsége OEO. Neves kutatónőket, köztük a szegedi egyetemen végzett, mára világhíressé lett biológust, Karikó Katalint kérték arra, hogy mutasson irányt a tudományos karrierre vágyó lányoknak és ifjú asszonyoknak. Az SZTE alumnája válaszolt a május első vasárnapján különösen aktuális kérdésre: „Hogyan egyeztethető össze egy anya életében a család és a munka?”
Már a terhesség idején is limitálnia kell a laboratóriumi munkát annak a nőnek, aki például – mint annak idején én is, radioaktív anyagokkal vagy – vegyszerekkel dolgozik – mondta Karikó Katalin a Pfizer-BioNTech Covid19 vakcina alapjául szolgáló módosított mRNS kifejlesztésében való részvételével világhírűvé vált magyar tudós a Szegedi Tudományegyetem híradása szerint.
HATALMAS SEGÍTSÉG VOLT A BÖLCSI
A kutató szerint a bölcsőde jelentette a legnagyobb segítséget a család és a munka összeegyeztetésében amikor megkezdte kutatói pályáját 1978-ban a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban doktoranduszként. “Miután megszületett a lányom, már négy hónapos korában a bölcsődébe adtam” – árulta el. “Nagyon kedvezményes volt ez az ellátás a ’80-as évek elején. A gyermekorvos napi látogatása pedig biztonságot jelentett. Lehetett üzenő füzetbe írni azoknak, akikre rábízta az anya a gyermekét. A dolgozó nő úgy érezhette, hogy szakértők vigyáznak a kicsire, akit közösségben helyezett el. A bölcsőde nagy segítség egy női pályán” – mondta Karikó Katalin.
ELTÉRŐ MŰSZAK, KÖZVETÍTŐ GYEREK
Az 1985-ben kezdődő amerikai időszakban sem volt egyszerű gyereket nevelni és kutatni egyszerre. “Reggel 5-6 órakor már a laboratóriumban kezdtem a napot. A kislányom már második-harmadik osztályos korában tudta, hogy egyedül kell felkelnie, fel kell öltöznie. Ha a férjem az éjszakai műszakból hazajött, elvitte az iskolába. Később már egyedül ment a buszmegállóba, ahol az iskolabusz felvette. Én pedig délután mentem érte az iskolába – számolt be tapasztalatairól a kutató. Az eltérő műszakban dolgozó házaspár a gyerekükön „keresztül”, a lányuk „közvetítésével” beszélgetett. “Azt kérdeztem a lányomtól délután: „Mit mondott Apád?” A férjem pedig azt kérdezte a lányunktól reggel: „Mit mondott Anyád?”. A lényeg: együtt mindent meg lehet oldani” – tette hozzá
ÖNÁLLÓ GYEREKBŐl ÉLSPORTOLÓ
Karikó szerint néha azért szembetűnő volt, hogy mennyire önálló lett kislánya: “Nem láttam reggelente, hogy mibe öltözik a lányom. Így aztán előfordult, hogy amikor érte mentem délután az iskolába, látom: a lyukas nadrágja van rajta. Kérdeztem: „Miért ezt vetted fel az iskolába?” „Mert ez a kedvencem” – válaszolta”. A “kislány”, Francia Zsuzsanna később nem ugyanazt a pályát választotta, mint édesanyja. Élsportoló lett és két olimpiai aranyérmet is szerzett evezésben. Hozzáteszi, hogy jó ideig nem Karikó Katalinként tartották számon elsősorban, hanem az olimpiai bajnok édesanyjaként. Azóta pedig, már mint nagymama is tevékenykedik.
Az életpályájáról bővebben itt olvashatsz:
Forrás:u-szeged.hu, hvg.hu
2 hozzászólás