Kedden véget ért a 60 napnál régebbi energiadíj-tartozást felhalmozó háztartások kikapcsolási moratóriuma. Ráadásul az árammérő visszakötési díja április 1-vel több mint felével, közel 30 ezer forintra nőtt – írja a Népszava.
Tegnap újraindultak a közműszolgáltatóknál a kikapcsolások – erősítették meg az infót a Népszavának az ügyfélszolgálatokon. Kérdésükre magát a tényt az E.ON-nál hivatalosan is visszaigazolták, az MVM sajtóosztályáról azonban még nem kaptak választ. Magánszemélyként érdeklődve azt is megtudták, hogy április elsejével az áramszolgáltatók számításuk szerint több mint 55 százalékkal megemelték a visszakapcsolási díjakat. Így az árammérő visszakötése – a számlatartozás megtérítése után, illetve azon felül – a háztartási villamosenergia-fogyasztók számára immár közel 30 ezer forintba fáj. Fél évnél régebbi lekapcsolás, illetve egyedi szerelési igény esetén az összeg tovább nőhet.
A BEFIZETÉSI IDŐ IS 12 NAPRA CSÖKKENT
A tartozások megtérítését követően a szolgáltatónak 24 órán belül újra a hálózatra kell kapcsolnia a mérőt. A lap értesülése szerint az állami MVM áramszolgáltójánál a visszakötési díjon kívül az eddigi 17 napról 12 napra csökkent a számla kiállításától számított befizetési határidő is. A mérő akkor kapcsolható ki a szolgáltatásból, ha az ellenérték a befizetési határidőtől számított 60 napon túl sem érkezik be. A gázcégek többsége esetén a visszakötési díjszámítás bonyolultabb. Ráadásul ezt nem is a „szolgáltató”, hanem a – jórészt eltérő tulajdonú – „elosztó”, vagyis a vezetékcég intézi. Az E.ON közép- és dél-dunántúli hálózatai esetén a tarifa az ügyfélszolgálatukon kapott adatok szerint április 1-vel 31 872 forintról 32 380 forintra nőtt. Az MVM Főgáz, illetve MVM Égáz-Dégáz esetében az elérhető iratok szerint szerelőnként számlázzák az óradíjat, az utazással töltött időt és a megtett kilométert is. A tétel átlag 20-30 ezer forintra becsülhető.
NOVEMBERBEN KEZDŐDÖTT A MORATÓRIUM
A veszélyhelyzetre tekintettel tavaly márciusban jelentették be elsőként a kizárások szüneteltetését. A szigor a járvány első hullámának lecsengésével, június végén állt vissza. Ezután a veszélyhelyzet másodszori kihirdetése kapcsán, tavaly november végétől hirdettek egy – voltaképp előrehozott – ünnepi moratóriumot. Ezután viszont furamód nem tájékoztatták a fogyasztókat sem arról, hogy a moratórium végeként ekkor megjelölt január 8-i időpont után sem indultak meg a kikapcsolások, sem arról, hogy március elsejével viszont annál inkább. Március 6-a után viszont április 7-ig tartó hosszabbítást jelentettek be. Április 7-től pedig április 19-ig, az általános iskolák részleges megnyitásakor pedig május 10-i végdátumot ígértek. A kikapcsolással fenyegetett fogyasztók száma több százezerre becsülhető. Az üggyel behatóan foglalkozó Habitat for Humanity korábban többek között indítványozta a veszélyhelyzet alatti szolgáltatói türelem törvénybe foglalását, ám erre nem érkezett érdemi válasz. Kiss Eszter, a civil szervezet sajtókapcsolati felelőse annyit jegyzett meg, hogy a szolgáltatók velük, mint szakmai szervezettel nem egyeztették le a meglepő lépést.
Forrás: Népszava
Egy hozzászólás