Mindenmás

Mostantól hungarikumnak számít a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény és a karikás ostor is

- Hirdetés -

Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – írja a HVG.  

Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság döntését ezekkel indokolta:

  • Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik fel, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította.
  • Az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
  • A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeke, a pásztorművészet jeles hagyatéka.

A MAGYAR ÉRTÉKTÁR IS BŐVÜLT

- Hirdetés -

A Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelán ékszer.

Tavaly többek között a Magyar Népmeséket is felvették a Hungarikumok közé!

- Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés - - Hirdetés -

Kapcsolódó cikkek

'Fel a tetejéhez' gomb