Mostantól hungarikumnak számít a máriapócsi kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény és a karikás ostor is
Hungarikum lett a máriapócsi nemzeti kegyhely és búcsú, az 1568-as vallásszabadsági törvény, a karikás ostor, továbbá 11 új elemmel bővült a Magyar Értéktár – írja a HVG.
Nagy István agrárminiszter a Hungarikum Bizottság döntését ezekkel indokolta:
- Máriapócs a leglátogatottabb kegyhelye az országnak, évente több mint félmillióan keresik fel, II. János Pál pápa is meglátogatta. A település templomát 2005-ben Erdő Péter budapest-esztergomi érsek nemzeti szentéllyé nyilvánította.
- Az erdélyi Tordán 1568-ban tartott országgyűlés olyan törvényt hozott, amely az akkori Európában példátlan mértékben biztosította a vallásszabadság jogát, és évszázadokra biztosította a békés felekezeti együttélést.
- A karikás ostor a magyar népművészet kiemelkedő értékeke, a pásztorművészet jeles hagyatéka.
A MAGYAR ÉRTÉKTÁR IS BŐVÜLT
A Hungarikum Bizottság döntése alapján egyedi elbírálás nélkül része a Magyar Értéktárnak a Magyar Örökség Díj kitüntetettjeinek lezárt életműve, az uniós oltalom alatt álló, földrajzi árujelzővel rendelkező termékek és az EU által elismert hagyományos különleges termékek. Kiemelkedő nemzeti értékké lett továbbá a magyar citera és citerajáték, a Kárpát-medence hagyományos fejfái, a székelykapuk, a Rákóczi-túrós, a tokaji írótábor, a teqball, a szentkirályi ásványvíz, valamint a Zema porcelán ékszer.
Tavaly többek között a Magyar Népmeséket is felvették a Hungarikumok közé!
