Nemesi Pál egyetlen szegediként vesz részt a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs ülésein!

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs júniusban alakult azzal a céllal, hogy Európa legsikeresebb oltási kampányával szerzett előnyünket át tudjuk váltani “aprópénzre”! Az operatív törzs elnöke Szijjártó Péter miniszter (Külgazdasági és Külügyminisztérium), és Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara) elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy már 13 javaslatot le is tettek a kormány asztalára. Szegedről egyedül Nemesi Pál kormánybiztos (Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos) volt jelen az ülésen. A kormánybiztost Budapesten közvetlenül az ülés után kérdeztük a részletekről.

Szeged más fejlődési pályára fog állni

“Szeged súlya és szerepe növekszik Magyarországon?” kérdésünkre Nemesi Pál kormánybiztos (Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos) elárulta, hogy a teljes Dél-Alföldet képviseli, benne Bács-Kiskun megyét, Csongrád -Csanád megyét és Békés megyét! Természetesen ennek a Zónának egyik központja Szeged, mint ahogyan Kecskemét és Békéscsaba is. Nemesi Pál kormánybiztos azt is hozzátette a Szeged365.hu olvasóinak, hogy Szeged más fejlődési pályára fog állni, mert csak így tudunk dinamikusan felzárkózni.

Nemesi Pál kormánybiztos nyilatkozatát itt nézheted meg:

A gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs letette az első javaslatait a kormány asztalára, ebből hatot már el is fogadtak. Ezek a döntések azt a célt szolgálják, hogy Magyarország minél több beruházási versenyt meg tudjon nyerni, és minél több vállalat számára biztosítani lehessen az export sikereket.

A már elfogadott döntések:

1. Döntést hoztak arról, hogy eddigi 5 megyéhez képest újabb 2 megyében (Somogy, Jász-Nagykun-Szolnok) biztosít a kormány vissza nem térítendő készpénztámogatást 5 millió eurós alsó beruházási határtól, egyedi kormánydöntés alapján.

2. A második döntés annak érdekében született, hogy a magyar gazdaság dimenzióváltását felgyorsíthassák, minél gyorsabban tudják növelni a kutatás-fejlesztésen alapuló gazdasági tevékenység arányát. Az eddig 3 millió eurós beruházási szintet 1 millióra csökkentették. Eddigi 30 főnyi új kutatás-fejlesztési munkahelyteremtési elvárást 10 főre vitték le.

3. A harmadik döntés az exportáló magyar vállalatok támogatásáról szól. Az Eximbankról szóló jogszabályt úgy változtatták meg, hogy a bank a magyar exportáló vállalatok számára olyan exporthitel biztosítást nyújthat, amit eddig csak néhány ilyen bank nyújtott a vállalatainak. Ez egy rugalmas exporthitel biztosítás, amelynek nyomán a magyar exportáló vállalatok a nemzetközi vetélytársaikhoz mérhető pénzügyi garanciákat kapnak exporttevékenységük során. 

4. A negyedik döntés a  munkaerőpiacra vonatkozik. A kormány úgy módosította a távmunka és otthoni munka szabályozását, hogy jóval rugalmasabb körülményeket hozzon létre.  A Munka Törvénykönyvének módosításával lehetővé tették, hogy a munkavállaló és a munkáltató megegyezzen abban, hogy a munkavállaló a feladatát részben távmunkában lássa el.

5. Az ötödik döntés is a munkaerőpiachoz kapcsolódik. Eddig a külföldön szakképesítést szerzett munkavállalók itthon csak magyarul tehették volna le az OKJ-s vizsgájukat. Az új döntés értelmében mostantól, akinek nem magyar az anyanyelve, leteheti tolmáccsal, így új, szakképzett munkaerőt nyerünk külföldről.

6. Továbbá 17 infrastrukturális beruházás támogatásáról, felgyorsításáról döntött a kormány, ezek feltétlen szükségesek újabb munkahelyteremtő vállalati beruházásokhoz.

GÖD: elektromos autógyártáshoz kapcsolódó beruházás

Iváncsa és Debrecen: nagy infrastrukturális fejlesztések indulnak meg, út-, vasút-, valamint közműfejlesztések.

Kaposvár: az ipari park infrastruktúráját olyan szintre fejlesztik, hogy új beruházásokat tudjon vonzani.

Szikszó: az iparterületet itt is javítják, amivel a  borsodi térség vonzerejét növelik.

Kazincbarcika: a legnagyobb vegyipari vállalat támasztott igényeknek megfelelően közlekedésfejlesztést hajtanak végre

Győr: fejlesztik itt is a repülőteret.

Továbbá még: a fővárosban a Bosch K+F tevékenységéhez szükséges újabb infrastrukturális fejlesztések lesznek. Zalaegerszegen a régió legnagyobb intermodális csomópontja épül. Ezen kívül fejlesztik a Tatabánya, Tata, Oroszlány ipari parki háromszöget. Közműfejlesztések lesznek a Jászfényszarui Ipari Parkban, Egerben és Litéren is. Bükk és Jánossomorja közelében pedig olyan útépítési munkákat végeznek el, amelyek ahhoz kellenek, hogy a térségben újabb vállalatok telepedjenek le.

A kiemelt fejlesztésekről szóló cikkeink közül ezt is olvasd el: