Na jó, nem most, hanem 1965-ben, egészen pontosan 1965. június 6-án. A parádés fotó a Régi Szeged közösségi média csoportba került fel a napokban, a sztorit pedig máris hozzuk mellé.
A fotón szereplő szörnyeteg a Hazám nevű, magyar gyártású (1958) tengerjáró, amelynek már a műszaki adatai is parádésak:
- 1300 tonnás,
- 1600 lóerős,
- és 83 méter hosszú volt,
- a fedélzeten 24 fő szolgált,
- napi 5 tonna (!!) üzemanyagra volt szüksége.
A tiszai hajózás történetében először a fenti napon történt meg, hogy tengerjáró hajó kössön ki a Napfény Városában. A hajó egyébként Csepel és a Fekete-tenger között szállított árut, a szegedi kikötésnek pedig egészen hétköznapi oka volt:
…magas volt a Duna vízállása, a hajózási cég járművei pedig nem tudtak átjutni az újvidéki híd alatt. A külföldi kikötők drágák lettek volna, ezért adta magát, hogy Magyarországon rakodjanak ki. Mivel a Hazám alacsony építésű volt, átfért a Belvárosi híd alatt (a Bertalan híd ekkor még nem létezett), így ki tudott kötni a Napfény Városában.
A Szabadság és Béke úszóházak között megejtett rakodáshoz egyébként – mivel a Tisza sekély volt – uszályok bevetésére is szükség volt, a munkát követően pedig a tápéi hajójavító telepre vitték. A tengerjáró egyébként június végéig nálunk “vendégeskedett”, majd, amikor megfelelő volt a vízállás, elhagyta Szegedet. Mindez egy kicsit kabaréba illő volt, a hajó egyik daruja “lefejelte” a Belvárosi Híd alját és leszakadt, az egyik csónak a Tiszába is esett. A Hazám végül így, kicsit megtépázva hagyta el a Napfény Városát, a hibát csak külföldön javították meg rajta.
Forrás: Régi Szeged
2 hozzászólás