A holnap kezdődő héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. A legrangosabb tudományos díjjal kitüntetett kiválóságok között ismét lehet az idei évben egy magyar, hiszen Karikó Katalin neve egyre gyakrabban merül fel a lehetséges díjazottak között. A díjat Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek nevét októberben, a Nobel-héten jelentik be.
A legnagyobb „ékkő” sorsáról hírt adó 2021. évi „Nobel-hét” előtt a Szegedi Tudományegyetem összegyűjtötte, hogy szeptember utolsó és október első napjaiban milyen elismeréseket kapott a nemzetközi hírűvé lett, a Szegedi Tudományegyetemről indult magyar biokémikus. Kiderült: hat új és különleges „gyöngyszem” került az egyre hosszabb díj-sorozatba.
A “MAGYAR NOBEL-DÍJAT” MÁR MEGKAPTA
A „magyar Nobel-díjnak” is nevezett Bolyai-díj a hazai tudományos élet legrangosabb elismerése. Az 1998-ban alapított, kétévente átadott kitüntetés célja, hogy az emberek értékrendjében helyére kerüljön a tudás és a tudomány. A civil kezdeményezésből és magántőkéből létrehozott díjat azok a magyar és magyar származású kutatók kaphatják, akik nemzetközi szinten is nagyot alkottak a fejlesztésben, a tehetséggondozásban és utánpótlás nevelésben, továbbá eredményeik társadalmi-gazdasági hatása is egyértelmű. Karikó Katalin biokémikus, kutató biológus, az mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója kapja a 100 ezer eurós kitüntetést – jelentette be 2021. október 1-jén a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, Prof. Dr. Szabó Gábor fizikus. Az akadémikus, az SZTE korábbi rektora, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyetemista kora óta ismeri egykori évfolyamtársát, Karikó Katalint. Az SZTE volt hallgatóját úgy is egyetemi városához kapcsolja a Bolyai-díj, hogy az eddig díjazott 10 kutató közül kettő – Bor Zsolt fizikus és Lovász László matematikus – az alma mater SZTE, míg Pál Csaba biológus az első munkahely, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont képét idézheti föl a 11. Bolyai-díjas, Karikó Katalin emlékeiben.
GYÖNGYÖS-DÍJ A TUDÓSNAK
A 2022-es Pearl Meister Greengard Prize Karikó Kataliné – jelentette be 2021. október 1-jén a Rockefeller Egyetem. Eddig 22 kiváló kutatót – többek között a Nobel-díjas Jennifer Doudnát – tüntettek ki ezzel a „gyöngyös díjjal”. A Pearl Meister Greengard-díj a kiemelkedő női tudósok teljesítményét ismeri el. „Több mint 30 éve foglalkozik a hírvivő RNS-sel, azzal az egyszálú molekulával, amely a DNS-től a sejt riboszómáihoz, a ’fehérjekészítő gyárakhoz’ szállítja az utasításokat. Meggyőződve arról, hogy ezt az elemi sejtfolyamatot vakcinák és gyógyszerek előállítására tudja felhasználni, Karikó Katalin olyan mRNS megtervezésén dolgozott, amely nem vált ki életveszélyes autoimmun-reakciót” – magyarázza a Rockefeller University sajtóközleménye a kiemelkedő eredményt, ami a hatásos mRNS-alapú Covid-19 vakcinák mellett ígéretesnek tűnik más betegségek kezelésére is.
JOHN SCOTT-DÍJAT SZEPTEMBERBEN KAPTA MEG
200 éves lesz 2022-ben a legrégebbi amerikai kitüntetés. Ezt a John Scott-díjat is elnyerte Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissman. A „Covid-19 vakcinákban használatos mRNS-technológia” kidolgozói 2021. szeptember 30-án társultak azokhoz a „legérdemesebb” férfiakhoz és nőkhöz, akiket azért jutalmaztak, mert találmányuk valamilyen kiemelkedő módon hozzájárult az emberiség „kényelméhez, jólétéhez és boldogságához”. A John Scott-díjas feltalálók hosszú névsorában több Nobel-díjasra bukkanhatunk, így például Jennifer Doudna nevére, aki a legbefolyásosabb személyek 2021. évi „Time 100” listájára laudációt írt Karikó Katalinról.
NŐK A TUDOMÁNYÉRT
1998-ban hozta létre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos, Kulturális Szervezete (UNESCO), valamint a L’Oréal, a világ legnagyobb kozmetikai cége a Nők a Tudományban Nemzetközi Díjat. Ennek célja, hogy felgyorsítsa a tudós nők karrierjét, és küzdjön az előttünk álló akadályok ellen. Az egyenként 100 ezer eurós pénzdíjjal járó nemzetközi elismerésről 2021. szeptember 30-án kiadott közlemény szerint 5 kutató, köztük Karikó Katalin nyerte el a 24. Nők a Tudományban Nemzetközi Díjat az élettudományok és a környezetvédelem kategóriájában. Eddig több mint 155 országban 122 díjazottat és több, mint 3800 tehetséges fiatal tudóst támogattak. Miért van szükség a kutatónők kitüntető segítésére? Mert az UNESCO 2021 júniusában közzétett adatsora szerint a tudományos pályát világszerte befutó kutatóknak alig több mint 33%-a nő, s a tudományos Nobel-díjaknak mindössze 4 százalékát ítélték nőknek.
A NEMZETI FELTATÁLÓK ÉS HÍRESSÉGEK CSARNOKÁBA IS BEKERÜLT
2021. szeptember 27-én adták hírül, hogy a National Inventors Hall of Fame (NIHF) 2022-ben beiktatott nagyságai közé bekerül Karikó Katalin neve – kutatótársával, Drew Weissmannal együtt. Ő „a tudós, aki úttörő felfedezéseket tett az mRNS körül”. Bővebb életrajzában az szerepel, hogy „Karikó biológiából szerzett alapdiplomát (1978) és biokémiából doktorált (1982) a Szegedi Egyetemen, szülőhazájában, Magyarországon. A Magyar Tudományos Akadémián dolgozott, mielőtt 1985-ben az Egyesült Államokba emigrált.” Életútját 10 pontba sűrítették. Ezek közül egyetlen pont szól szülőhazájáról: „Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem díszdoktori címmel és Széchenyi-díjjal tüntették ki”.
HAWKING PROFESSZOR ÖSZTÖNDÍJAS LETT
Ritka elismerésnek számít az is, hogy a Cabridge-i Unió 2021. szeptember 24-én árulta el, hogy az úttörő mRNS-vakcina-kutató az idei Hawking professzor-ösztöndíjasként tart majd előadást. Tehát a Hawking Ösztöndíj Bizottság úgy döntött: kitüntet egy olyan tudóst, aki világszerte milliók oltását segítette elő a pandémia idején. A cikk szerint az Unió elnöke az ösztöndíjra úgy hivatkozik, mint egy olyan tudós elismerésére, „aki oly láthatóan a néhai Hawking professzor szellemiségével összhangban, mélyen hozzájárult az emberiség fejlődéséhez”.
A JÖVŐ HÉTEN KIDERÜL, SZEGED DÍSZPOLGÁRA NOBEL-DÍJAS LESZ-E
Karikó Katalin egy amerikai kutatótársával, Drew Weissmannal 1998 és 2005 között alapozta meg azt a technológiát, amelyet ma a legígéretesebb vakcinák fejlesztői használnak. A magyar molekuláris biológust-biokémikust a kémiai és az orvosi – pontosabban fiziológiai és orvostudományi – Nobel-díj esélyesei között is emlegetik már jó ideje, a jövő héten pedig kihirdetik, hogy vajon megkapják-e. Az eddig 603 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2020 között összesen 962 kitüntetettjük (934 személy és 28 szervezet) volt, de a többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 930 személy és 25 szervezet szerepel. A Nobel-díjat összesen 49 alkalommal nem osztották ki, ezek többsége a két világháború időszakára esett. A kitüntetettek számát tekintve az orvosi Nobel-díj vezeti a listát, a 111 alkalommal odaítélt elismerésen 222 tudós osztozott, 39 alkalommal egy, 33-szor két, 39-szer három kitüntetettje volt.
Forrás: MTI, SZTE
Egy hozzászólás