Bivalymerengő és tanösvény Sándorfalván: három fiatalnak köszönhetjük a Szeged melletti csodát

A fejlesztések egyik elemeként, a strand felfuttatását követően döntöttek úgy Sándorfalván, hogy a nádassal igencsak benőtt tó környékén helyreállítják a táj egykori állapotát, méghozzá bivalyok bevetésével – írja Forbes.hu. A helyi önkormányzat a kivitelezésben partnerre lelt egy fiatal építészcsapatban, akiknek egyik tagja maga is a sándorfalvi puszták gyermeke.

Valószínűleg helyesen ismerték fel, hogy a közeli Nádastó fejlesztése jelentheti a kitörési pontot: a horgászok is szeretik, a strand pedig már így is a megye leglátogatottabbja, volt olyan év, amikor ötvenezren fordultak meg partjain az egyébként nem túl hosszú szezonban. A környék egyébként tele van Natura 2000-es természetvédelmi területekkel, a homokháton fekvő település jelentős része a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozik szikes pusztákkal, növénytársulásokkal, homoki- és ártéri erdőkkel.

HÁROM FIATAL ÉS A BIVALYOK

A Paradigma Ariadné építészei időről időre formabontó tervekkel rukkolnak elő. A három korábbi csoporttárs, Csóka Attila Róbert, Molnár Szabolcs és Smiló Dávid által alapított iroda profiljában az elméleti munkák is erősen jelen vannak, ennek jegyében készült a Velencei Építészeti Biennále idei magyar pavilonjának koncepciója is. Ők vették a kezükbe a sándorfalvi tanösvényt, méghozzá a bivalyokat segítségül kérve.

A BIVALYOK SZÍVESEN ROPOGTATNAK NÁDAT

Az ösvény mentén kétoldalt egyelőre még mindenütt nád, de idővel ez a bivalyoknak köszönhetően megritkul majd, és láthatjuk, ahogy átalakul a táj. A nádas kordában tartására az egyetlen módszer eddig az égetés volt, de a bivalyok megjelenésével a sűrűn benőtt terület ismét nyílt vizes területté válhat, ugyanis ezek az állatok szívesen ropogtatnak a nádból. Kizárólagos táplálékforrásul ez még nekik sem elegendő, a gyepeken is szívesen legelésznek, de egyébként jól érzik magukat itt is, időnként a sárban dagonyázva. A betelepített példányokon túl már van természetes szaporulat is: simogatni mondjuk őket sem lehet, a kifejlett állatok elérhetik az egy tonnát is, és még a bivalybébik is simán kilapítanának egy Hummert.

A LEHETŐ LEGKISEBB BEAVATKOZÁSSAL ÉPÜLT FEL A TANÖSVÉNY

Az együttes a lehető legkisebb beavatkozással épült, betonozás helyett minden talajcsavarokon áll. A fél kilométer hosszú tanösvény mentén egy bivalyistálló, három merengő és egy kilátó épült. Egyelőre, mivel a későbbi tervekben szerepel egy tájba illeszkedő szálláshely és víziszínpad építése is. „Az épületek esztétikáját az ipari termeléshez és a mezőgazdasághoz kapcsolódó geometriák határozzák meg. A régi paraszti építészet, a juhászok szárnyékai egyaránt hatással voltak ránk” – mondja Molnár Szabolcs, a Paradigma Ariadné építésze, mellesleg tősgyökeres sándorfalvi. Léteznek furcsa ötletek, amelyek később mégis értelmes befektetésnek tűnnek. A tájrehabilitáció mindenképp ilyen, ha pedig ehhez bivalyokat lehet bevetni, szórakoztató tanösvényt is lehet rá építeni. Itt 70 millió forintból sikerült egy tájrehabilitációs projektet és egy működő gazdaságot létrehozni, ami ráadásul új találkozóhely lehet a helyieknek, és kirándulóhely a messzebbről érkező bivalyturistáknak.