Megvan, miért nem kapott Karikó Katalin Nobel-díjat, megszólalt az elismerést odaítélő Svéd Akadémia főtitkára is

Nem írják le Karikó Katalin nevét, sőt egyetlen nevet sem, de a Science cikke egyértelműen arra a világszerte tapasztalható megrökönyödésre reagál, hogy a koronavírus elleni vakcinákat megalapozó kutatások nem kaptak Nobelt az idén. A lap megszólaltatta az ügyben a Nobelt odaítélő Svéd Akadémia főtitkárát is és kivesézték, hogy Szeged díszpolgára miért nem kaphatta meg a díjat.

A vezető tudományos lap a díj történetét kutató szakértők és neves tudósok mellett megszólaltatta a Nobelt odaítélő Svéd Akadémia főtitkárát is. Az intézmény alapvetően nem szívesen spekulál arról, ki más kaphatta volna az aktuális díjait, de Göran Hansson alighanem érzékelte az értetlenséget és csalódottságot, ezért konkrétan kitért a Karikóék által kifejlesztett technikára, mint jövendőbeli esélyesre: „Az mRNS-vakcinák fejlesztése csodálatos sikertörténet, amely hatalmas előnyére vált az egész emberiségnek. Ez az a fajta felfedezés, amelyet jelölni fognak. De időre van még szükségünk.”

ÁTLAGOSAN 30 ÉVVEL AZ ÁTTÖRÉS UTÁN KAPNAK NOBELT A KUTATÓK

A főtitkár egyértelműen utal rá: nem az a kérdés, megérdemli-e a Nobel-díjat az mRNS-technológia, hanem hogy mikor és pontosan kinek és milyen felfedezésért ítélik oda. „Úgyhogy maradjanak velünk” – alakult át tévébemondóvá a Svéd Akadémia vezetője. A Science a háborgó reakciók felemlegetése után sok hozzáértőtől kér magyarázatot, de szinte mindenki ugyanazt válaszolja: több idő kell. Februárig kellett leadni a jelöléseket az idei Nobelre, és akkor még korántsem volt egyértelmű, melyik vakcinának és melyik technológiának milyen hatása lesz. De itt nem hónapokról van szó, átlagosan 30 évvel az áttörés után kapnak Nobelt a kutatók. Einstein 1915-ben írt először a gravitációs hullámok létezéséről, de kellett hozzá száz év, hogy ezt érzékelni legyünk képesek – ezért járt a 2017-es fizikai Nobel.

TÖBB KUTATÓCSOPORT EGYMÁSRA ÉPÜLŐ MUNKÁJÁRÓL VAN SZÓ

Abban is egyetértés mutatkozik, hogy a koronavírus elleni oltások mögött álló technológiák közül az mRNS jelenthet Nobelt érdemlő áttörést, de azt sem lesz könnyű szétszálaznia a bizottságnak, hogy személy szerint kik vehetik át a díjat vagy díjakat, hiszen több kutatócsoport egymásra épülő munkájáról van szó. Maga Karikó egyébként természetesen azt mondta, hogy nem a díjak fontosak, hanem maga a felfedezés: neki a legnagyobb örömöt a kutatás izgalma adja, valamint az a tudat, hogy a munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a gyógyításban fontos platformtechnológia létrejöjjön.